Padlóra küldené a magyar gazdákat: súlyos következményei lennének Ukrajna uniós csatlakozásának
Az Agrárkamara szerint az EU mezőgazdaságát is letarolná.
Az afrikai migráció leküzdéséhez oktatásra és munkahelyekre van szükség a kontinensen. Interjú.
„Ön az európai Afrika-politika »jobbközép, kereszténydemokrata elvek« alapján történő megváltoztatását szorgalmazta. Fel tudná vázolni politikai prioritásait, ami az Ön pártjának (az Európai Néppártnak vagy az EPP-nek) az afrikai politikával kapcsolatos nézetét illeti?
A korábbi Afrikával kapcsolatos tárgyalásokkor a kereskedelem, a gazdaság és az oktatás kérdései jellemzően kevesebb figyelmet kaptak. A témában zajló közbeszédet a szegénység elleni küzdelem uralta, de valójában nem lehet szétválasztani ezeket a kérdéseket. Holisztikus, emberközpontú megközelítésre van szükségünk, párbeszédet kell folytatnunk partnereinkkel. Az EPP európai parlamenti frakciója ezt a megközelítést alkalmazta a múltban is. Erre példa a Windhoek Dialogue elnevezésű kezdeményezés is, amely az afrikai partnerekkel mint egyenrangú felekkel folytatott politikai párbeszédhez biztosított platformot. Hallgatnunk kell afrikai partnereinkre, ahelyett, hogy kioktatnánk őket. Fenntartható fejlődést csak azokon a területeken érhetünk el, ahol ők is változást akarnak. A kontinens fejlődését Afrikának magának kell irányítania.
Emellett azt is fel kell ismernünk, hogy a mai EU gyökeresen különbözik a 20 évvel ezelőttitől. 2004-ben az új tagállamok belépésével, az országok egy teljesen új csoportja csatlakozott az Unióhoz. Olyan országok, amelyek nem rendelkeznek gyarmati múlttal, így egy merőben új helyzetből közelítenek Afrikához. Ezeknek az országoknak, köztük Magyarországnak az átmenete a diktatúrából a demokráciába szintén fontos tapasztalat, amelyet meg kell osztanunk partnereinkkel. Az elmúlt néhány évben 14 afrikai országba volt lehetőségem ellátogatni, és ezekben az országokban egyértelműen nagy a nyitottság irántunk. A közeledés már meg is kezdődött, a V4-ek országai például lépéseket tesznek saját, humanitárius és fejlesztési ügynökségeik felállítására. Az afrikai kontinensen különböző partnerekkel folytatott megbeszéléseimből világosan látszik, hogy a biztonság az egyik kulcsfontosságú alapfeltétel a fejlődéshez. Afrikának biztonságra és stabilitásra van szüksége, enélkül ugyanis nincs fenntartható gazdasági növekedés. Ennek másik kulcsa a munkahelyteremtés. Évente 10-12 millió fiatal lép a munkaerőpiacra, eközben a munkahelyek száma csupán 3,1 millióval bővül. Ezt a különbséget csökkenteni kell, de ez csak akkor lehetséges, ha a fiatalok hozzájutnak a munkaerőpiac által megkövetelt tudáshoz és készségekhez. Az EU-nak támogatnia kell az afrikai partnereket a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javításában és a szakképzésbe való befektetésben. A köz- és a magánszféra közötti együttműködés ebben az összefüggésben kulcsfontosságú. Emellett az oktatásnak és szakképzésnek figyelembe kell vennie a munkaerő-piaci igényeket. Nekünk, kereszténydemokrata politikusoknak ezek sarkalatos pontok.
Az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának tagjaként és az EPP képviselőcsoportjának fejlesztéspolitikai szakmai vezetőjeként Ön aktívan részt vett a frakció Afrika-politikával kapcsolatos stratégiai állásfoglalásának kidolgozásában, különösen ami a fejlesztési együttműködés témáját illeti. Melyek ennek a stratégiai dokumentumnak a legfontosabb témái és prioritásai, és hogyan látja, miként fogja befolyásolni frakciója az EU Afrika-politikáját a következő években?
Mint már felvázoltam, a biztonság, az oktatás, a munkahelyteremtés és a magánberuházások kulcsfontosságúak a képviselőcsoportunknak. Ezek a területek mind összefüggenek, és elengedhetetlenek Afrika fejlődéséhez. Egy másik égető kihívás az éghajlatváltozás. Többet kell tennünk azért, hogy segítsük az afrikai országok ellenálló képességének növekedését. Továbbá létfontosságú az innovatív mezőgazdasági és vízgazdálkodási technológiák kialakítása is. Ez közvetlen kapcsolatban áll az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági beruházások kérdésével, valamint a munkahelyteremtéssel, hiszen Afrika lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságból él. A fejlesztéspolitikát holisztikusan kell szemlélnünk, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a különböző szakpolitikai területek közötti összhangra. Ez hatékonysági kérdés is. Az EU a világ legnagyobb fejlesztési donorja, de a fejlesztési célú kiadásaink eredményei messze elmaradnak a kitűzött céloktól. Ez veszélyezteti az EU hitelességét. A korrupció kezelése, a jó kormányzás támogatása és a Covid-19 hatásainak kezelése szintén olyan témák, amelyek a fent említett kihívásokhoz kapcsolódnak, és amelyek azonnali cselekvést igényelnek részünkről.”
Nyitókép: Mátrai Dávid