A szőke Macbeth vége? – Egyre nagyobb bajban Boris Johnson

„Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhilleuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak” – így kezdődik az Iliász Devecseri Gábor fordításában. A hatalmas kulturális hatású eposz minden bizonnyal csak kevesek szívébe lopja be magát az első találkozáskor, ami nem is csoda, hiszen középiskolásként – amikor az emberek általában először kapcsolatba kerülnek a hatalmas homéroszi művel – egyáltalán nem könnyű befogadni az olvasottakat.

De vannak olyanok is, akiknek nagyon megtetszik az Iliász, s egész életükre magukkal viszik. Boris Johnson, az Egyesült Királyság konzervatív párti miniszterelnöke is közéjük tartozik. Egy sok évvel ezelőtti videó – ami már-már kultikussá vált a Mandiner külpolrovatában – tanúsága szerint

(bár egyesek szerint csak hablatyol).

A felvételen Johnson azt is elmeséli, hogy az Iliász akkor kerül elő nála, ha nagy bajban van, ebből pedig arra következtethetünk, hogy a Downing Street 10 szomszédságában lakók mostanában csaknem óránként kaphatnak helyzetjelentést arról, hogy milyen kínokat szerzett az akhájoknak Akhilleusz haragja a történet szerint – Boris Johnson ugyanis nagyon nagy bajban van.

Amit szabad Johnsonnak...

A Mandiner nyomtatott kiadásának hasábjain is megemlékeztünk a partygate-nek nevezett botrányról, ami miatt Johnson miniszterelnöki széke jelenleg is inog. Johnsonnak azért kell magyarázkodnia, mert kiderült, hogy az egyébként elég szigorú brit lockdown-szabályok ellenére

Az ilyen, tiltott bulizások egyébként már több politikusnak is a vesztét okozták: bukott már így cseh miniszter és norvég miniszterelnök, de emlékezetes Dominic Cummings, Johnson egykori főtanácsadójának története is, aki szintén a lockdown-szabályok sajátos értelmezése miatt került bajba még 2020-ban.

Boris Johnson természetesen rögtön magyarázkodásba kezdett, miután nyilvánosságra kerültek a bulikról készült felvételek, de a brit miniszterelnök kifogáskereső képességeit ismerve talán senkit sem ért komolyabb meglepetésként, hogy ez a vállalkozás végül inkább csak rontott a helyzeten ahelyett, hogy javított volna. A miniszterelnök hivatalában már a rendőrség is vizsgálódik, így kénytelen-kelletlen Johnsonnak is meg kellett ígérnie, hogy a nyomozás lezárulta után részletesebben is nyilatkozik a partikról.

Johnson Borisné Lady Macbeth?

Több brit lap eközben a miniszterelnök feleségének a felelősségét is pedzegetni kezdte a partygate-ben. Az időzítés nem véletlen: Lord Ashcroft, sokat látott tory, író, közvélemény-kutató stb. rövidesen kiadja a miniszterelnök újdonsült feleségéről, Carrie Johnsonról írt életrajzi kötetét. A mű egy mindent irányítani akaró, manipulatív, hatalmaskodó személyként jellemzi a first ladyt, aki Ashcroft szerint a Johnson-adminisztráció elsőszámú problémája. A szerző forrásai tudni vélik, hogy

Nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy ez tényleg így van, Boris Johnson elvégre köztudottan a szebbik nem nagy rajongója.

Néhány brit újság egyenesen afféle modern Lady Macbethként hivatkozik Johnsonnéra, aki gyakorlatilag teljesen átvette az uralmat a férje felett (a Macbethben a címszereplő felesége, Lady Macbeth veszi rá férjét arra, hogy meggyilkolja Duncan skót királyt). Mások azt mondják, hogy hiba Carrie-t pellengérre állítani Boris politikai ballépései miatt. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a Downing Street 10-ben tartott bulik a first ladytől nem függetlenül szerveződtek.

Johnson ingó széke

Szintén Macbeth-es párhuzam, hogy Johnson a héten Skóciába indult, hogy megpróbálja megmenteni romokban heverő reputációját. Ez azt követően történt, hogy a miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy személyi változások lesznek a kabinetjében. Johnson például a brexit-párti tábor egyik doyenjét, a leginkább különc öltözködési és viselkedési szokásairól ismert Jacob Rees-Moggot tette meg brexit utáni lehetőségekért felelős miniszterévé, ami a külső szemlélő számára is világossá tette, hogy még a Downing Street 10-ben sem elégedett mindenki az Európai Unióból való kilépés eddigi eredményeivel.

Más kérdés, hogy a kormánytagok névsorán eszközölt kisebb-nagyobb változtatások nem fogják kimenteni Johnsont a partygate okozta slamasztikából, és ezt a friss közvélemény-kutatási eredmények is igazolják: bár kis mértékben csukódni kezdett az olló,

s ezzel párhuzamosan Johnson elutasítottsága is új magasságokba, hetven százalék környékére emelkedett.

A miniszterelnök szénája ráadásul nem csak a nyilvánosságban, hanem a pártján belül is elég rosszul áll. A bulibotrány kirobbanása óta több tory parlamenti képviselő is tüntetőleg átigazolt a Munkáspárthoz. Boris Johnson erre rutinszerűen azzal szokott reagálni, hogy a konzervatívoknak még így is kényelmes többségük van az alsóházban, de ha véletlenül előre hozott választást kellene tartani a szigetországban, ez az előny – már csak a választási rendszer sajátosságaiból kiindulva – könnyen elolvadhatna.

Boris Johnson és a skót vendégszeretet

Arra azonban Johnsonnak sem volt begyakorolt válasza, amit január közepén kapott a skót konzervatívok vezérétől, Douglas Rosstól. Az edinburgh-i toryk vezére a partygate kapcsán

és ha valóban részt vett a karanténbulikon, akkor felelősségre kell vonni. Johnson szövetségesei válaszul rászálltak Rossra, amire ő látszólag csendben visszavonulót fújt, és a helyi pártszervezeten keresztül meghívta Johnsont a skót toryk márciusban tartandó aberdeeni kongresszusára. Ross ezt követően a Skót Nemzeti Párttól (SNP) kapta meg, hogy le kellene mondania, ha egy hónap leforgása alatt képes volt egy ilyen, 180 fokos fordulatot tenni Johnson kedvéért.

Hogy mennyire nem szent a béke Ross és Johnson között, azt az is jól példázza, hogy a miniszterelnök e heti skóciai turnéján Douglas Ross nem is teszi, tette tiszteletét, pedig Boris Johnson több skót lapban is körbeudvarolta Rosst.

A szíve mélyén azonban Johnson is tudja, hogy a jövője nem a saját kezében van. Szerencséjére az ukrajnai feszültségek és András herceg szexuális zaklatási ügye egy kicsit elvonják a figyelmet a partygate-ről, de ez csak átmeneti állapot.

s bár a miniszterelnök együttműködést tanúsít a hatósággal, Johnson egyetlen esélye az lehet a túlélésre, ha elhiszik neki, hogy azt gondolta, hogy ezek munkajellegű összejöveteleknek indultak, nem buliknak. Nem kétséges, hogy Johnson erre fog hivatkozni – az viszont már annál inkább, hogy lesz-e olyan ember a szigetországban, aki hinni is fog neki.

Fotó: DANIEL LEAL / POOL / AFP