A terv szerint azok az országok, amelyek nem kívánnak a mechanizmusban részt venni, jelentős támogatást fizetnének a frontországoknak, illetve azon országoknak, amelyek befogadják a menedékkérőket.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának „kötelező szolidaritási” elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját. Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek az észak-franciaországi Lille-ben csütörtökön rendezett informális találkozóját követően Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja üdvözölte, hogy a megbeszélés új lendületet adott az új migrációs és menekültügyi paktum megalkotásához.
A vendéglátó Gérald Darmanin francia belügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a tagállamok elfogadták Emmanuel Macron államfő a schengeni övezet politikai irányításának létrehozására vonatkozó javaslatát. Az úgynevezett Schengen-tanácsban az övezet belügyminiszterei foglalnának majd helyet, alakuló ülésüket március 3-án tartják. Franciaország szerint az új szervezetre a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi, valamint biztonsági, és olyan migrációs válságok miatt van szükség, mint amilyen 2021-ben a lengyel-fehérorosz határszakaszon alakult ki.
Franciaország a külső határok jobb ellenőrzésével, valamint a belépést megelőző
kívánja elfogadtatni a tagállamokkal a kötelező szolidaritást elvét azon országokkal, amelyek a migránsok érkezésének frontvonalában találhatók, többek között Olaszország és Málta. Az elképzelés szerint a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően kisebb lenne a migrációs nyomás, és kevesebb menedékkérőt kellene elosztani azon országok között, amelyek önkéntesen vállalnák a befogadásukat – mondta a záró sajtótájékoztatón a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin.
A Franciaország által javasolt kötelező szolidaritás azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállamok között. Azok az országok, amelyek nem kívánnak a mechanizmusban részt venni, „nagyon jelentős támogatást” fizetnének a frontországoknak, illetve azon országoknak, amelyek befogadják a menedékkérőket – hangsúlyozta Gérald Darmanin. A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti elosztására vonatkozó javaslat 2015-ben kudarcot szenvedett, és
Nancy Faeser német belügyminiszter az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy Franciaország és más országok készek a „jó szándékúak koalícióját” létrehozni. Az esetleges partnereket illetően a német politikus Emmanuel Macronra hivatkozva 12 európai országot említett, amelyek készek menedékkérők befogadására. Francia kollégája úgy fogalmazott, hogy az európai tagállamok többsége részt venne a programban, de nem említette meg, hogy mely országokról van szó.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a jó szándékúak koalíciójával szemben a menekültek befogását elutasító józanok szövetségéről beszélt. Kiemelve a külső határok jobb védelmének fontosságát, emlékeztetett annak a 16 országnak az Európai Unió irányába tett kérésére, amelyek a határzárak finanszírozását indítványozták az Európai Bizottságnál.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Szerinte nem a taktikában kell keresni a hibát, csak a labdarúgókban.
A Kétfarkú Kutya Párt képviselője a 31 éves Charlie Kirk halálán gunyorosan nevető, őt fasisztázó posztot osztott meg.
