Mit mond egy kazah üzletember hazája válságáról?

Nyitókép: a kiégett városháza Almatiban (PAVEL PAVLOV / Anadolu Agency via AFP)

Lapunk folyamatosan nyomon követi a kazahsztáni eseményeket és azok percepcióját a hírekben, illetve elemzéseinkben (Még egy színes forradalom? Ez folyik Kazahsztánban; Kazahsztán: a covid-járvány első országáldozata?)

Magyar diplomáciai kapcsolatokon keresztül most egy tekintélyes, vagyonos, Almati-beli kazah üzletembert kérdeztünk meg arról, ő hogyan ítéli meg a történteket, mi a véleménye a fejleményekről. A családnevét nem szeretné az interjúhoz adni, a keresztneve: Gabdulhakim. Az interjú Blaumann Ferenc Almati főkonzul segítségével jött létre.

***

Tüntetések és zavargások törtek ki Kazahsztánban az új év első napjaiban. Ön szerint mi okozta ezeket az eseményeket?

A tömegtájékoztatási eszközök által mindannyian megtudtuk, hogy a békés nagygyűlések kezdetének oka az autók töltéséhez használt gáz árának drágulása volt. Ám ha megnézzük, hogyan kezdtek tovább fejlődni az események, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez csak ürügy volt egy előre megtervezett és előkészített, hatalmas, szervezett, hazánk elleni terrortámadás megindítására. 

Csak a gázár miatt tört ki a feszültség, vagy politikai követeléseik is voltak a tüntetőknek?

Biztos vagyok benne, hogy a tüntetések indulásának oka – éppen a gázár emelkedése volt, és tudomásom szerint a tüntetők egy része csak ezután kezdte követelni az állampolgárok társadalmi, gazdasági helyzetének javítását. És meg kell jegyezni, hogy ebben az irányban az államfő már tett intézkedéseket, leváltva a kormányt, és számos konkrét lépést javasolva az ország társadalmi, gazdasági helyzetének javítására.

Van valami befolyása a kazah klánrendszernek a tüntetőkre?

A kazah klánrendszerről általában, és különösen a tüntetőkre gyakorolt hatásáról nem tudok semmi határozottat mondani, mivel nincsenek objektív és megbízható információim.

Egyes elemző szakértők szerint a nyugati klán kevésbé képviselteti magát a hatalmi struktúrában, ezért a Kazahsztánban az elmúlt harminc év tiltakozási tüntetések többsége a nyugati régiókban kezdődött.

Nem tudom, miért mondják ezt az elemző szakértők, mindenki tudja, hogy az ország különböző régióiban, általában a fővárosban, Almatiban, és valójában a Mangysztau régióban is különböző időpontokban zajlottak különféle tüntetések. És amennyire én tudom, ezek a tüntetések mindig is a tüntetők gazdasági és társadalmi igényein alapultak. 

Mit lehet elmondani Kazahsztán kapcsolatairól a nagyhatalmakkal – Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal?Mindannyiuknak érdekük fűződik Kazahsztánhoz, és a zavargások megzavarhatják a normális üzletmenetet. Volt-e szerepe ezeknek a nagyhatalmaknak a tiltakozások kirobbantásában?

Kazahsztán jószomszédi kapcsolatokat épít ki minden országgal, így az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal is – utóbbival ráadásul hosszú, közös történelmi múlttal is rendelkezünk, számos társadalmi, gazdasági, sőt családi kötelék fűződik feléje. Ezen kívül, ezek az országok aktívan fektetnek be Kazahsztán gazdaságába, érdekli őket országunk stabilitása és magas szintű fejlődése. És biztos vagyok benne, hogy ezeknek az országoknak nem előnyös bármilyen tüntetés szervezésében részt venni és aláásni államiságunkat. 

Ennek ellenére Oroszország és szövetségesei katonai erejüket használva, Kazahsztán kormánya mellé álltak. Ez azt jelenti, hogy mostantól Oroszország fontosabb szerepet fog játszani Kazahsztánban?

Szeretném emlékeztetni, hogy Kazahsztán Oroszországhoz és más országokhoz hasonlóan a megalakulása óta tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének. Ez a regionális nemzetközi szervezet a béke, a nemzetközi és regionális biztonság és stabilitás megerősítésére, a szervezet tagállamai függetlenségének, területi integritásának és szuverenitásának együttes védelmére jött létre. A kazahsztáni békefenntartó erőket pedig az összes Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagországa képviselte, nemcsak Oroszországé. Ráadásul nem vettek részt katonai műveletekben, feladatuk az volt, hogy biztosítsák a stratégiai létesítmények védelmét Almatiban és Kazahsztán fővárosában. Ez lehetővé tette a kazahsztáni hatalmi struktúrák számára, hogy terroristaellenes akciókat hajtsanak végre.

Ha a figyelme Oroszországra és más FÁK-országokra irányul, szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az országok mindig is jelentős, baráti szomszédai voltak Kazahsztánnak, szoros, számos állami és személyközi kapcsolat is van közöttünk, és remélem, hogy kapcsolatunk meg is marad. 

Ezek az események a Nazarbajev-korszak végét jelentik? Most kezdődik az új vezetők új korszaka?

Mint mindenki tudja, Kazahsztán első államfője néhány éve nem a hazánk elnöke. A jelenlegi államfő ma az ország igazi vezetője, aki köré az egész kazah társadalom tömörült. És szeretném remélni, hogy most új időszak következik Kazahsztán fejlődésében – hogy a stabilitás, a biztonság, a liberalizmus és az összes kazah jólétének növekedési időszaka lesz.