A főtitkár emellett kijelentette, hogy a szervezet nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot.
A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
A NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn, és Ann Linde svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak független nemzetként joga van ahhoz, hogy minden befolyás nélkül szabadon döntsön biztonsági berendezkedéséről.
Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le.
A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait”
– tette hozzá Stoltenberg.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO-Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság növelése érdekében.
Elmondta továbbá, miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is. Hozzátette: szükség esetén a NATO további harci egységeket telepíthet Kelet-Európába.
egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban – emlékeztetett a NATO főtitkára.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter hangsúlyozta, országa támogatja a NATO és Oroszország közötti párbeszéd folytatását és a katonai tevékenységek átláthatóságát szorgalmazza. Finnország, noha nem tagja a NATO-nak, a katonai szövetség alapelveihez hasonlóan fontosnak tartja a biztonságot illető választás szabadságának fontosságát – tette hozzá.
Ann Linde svéd külügyminiszter kifejtette: országát „mélységesen aggasztja Moszkva agresszív retorikája”, és az orosz katonai műveletek folytatása az Ukrán határ közelében. Svédország a katonai szövetség országaival együtt támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét – közölte.
A svéd diplomácia irányítója leszögezte: nincs helye semmifajta fegyveres konfliktusnak Európában. Minden agresszív lépésnek Oroszország részéről súlyos következményei lesznek. Ann Linde egyúttal reményét fejezte ki, hogy Moszkva hajlandó elkötelezni magát a NATO szorgalmazta párbeszéd mellett.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Ezek közül bármelyik megvalósulása beláthatatlan következményekkel járna.
Az Európai Unió új diplomáciai vezetője rendkívül harcias.
Zelenszkij állítása szerint Macron személyesen neki is felvette az ötletet.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
