A főtitkár emellett kijelentette, hogy a szervezet nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot.
A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
A NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn, és Ann Linde svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak független nemzetként joga van ahhoz, hogy minden befolyás nélkül szabadon döntsön biztonsági berendezkedéséről.
Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le.
A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait”
– tette hozzá Stoltenberg.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO-Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság növelése érdekében.
Elmondta továbbá, miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is. Hozzátette: szükség esetén a NATO további harci egységeket telepíthet Kelet-Európába.
egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban – emlékeztetett a NATO főtitkára.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter hangsúlyozta, országa támogatja a NATO és Oroszország közötti párbeszéd folytatását és a katonai tevékenységek átláthatóságát szorgalmazza. Finnország, noha nem tagja a NATO-nak, a katonai szövetség alapelveihez hasonlóan fontosnak tartja a biztonságot illető választás szabadságának fontosságát – tette hozzá.
Ann Linde svéd külügyminiszter kifejtette: országát „mélységesen aggasztja Moszkva agresszív retorikája”, és az orosz katonai műveletek folytatása az Ukrán határ közelében. Svédország a katonai szövetség országaival együtt támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét – közölte.
A svéd diplomácia irányítója leszögezte: nincs helye semmifajta fegyveres konfliktusnak Európában. Minden agresszív lépésnek Oroszország részéről súlyos következményei lesznek. Ann Linde egyúttal reményét fejezte ki, hogy Moszkva hajlandó elkötelezni magát a NATO szorgalmazta párbeszéd mellett.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Nem az oroszok felől.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
