Az Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hivatalok összehangolt internetes „razziája” keretében feltárták, hogy a weboldalak több mint a felénél hamis fogyasztói visszajelzések tűnnek fel.
Az Európai Bizottság, a 26 tagállam, Izland és Norvégia fogyasztóvédelmi hatóságai évente végeznek felmérést a piaci működés különböző területeire vonatkozóan. A 2021-es évre vonatkozó felmérés az online szolgáltatások körében uralkodó félrevezető gyakorlatok feltárására vonatkozott. E körben 223 fontos weboldal működését vizsgálták főleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós irányelv tükrében. Az érintett weboldalak online piacterek, webshopok, szálláshely-közvetítők és keresőmotorok. A vizsgált 223 weboldalból 144 működik az uralkodó jogszabályokkal ellentétesen.
Ez azt jelenti, hogy
18 százalék esetében pedig ennek aggálya merült fel a hatóságokban.
E jogellenesség főleg abban áll, hogy a weboldalak nem tesznek meg mindent abban érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információ birtokában hozhassanak döntést. Ez azért probléma, mert például a nyaralásszervezés estében a fogyasztók 71 százaléka hagyatkozik fogyasztói visszajelzésekre. Ehhez képest
A kutatásból kiderül tehát, hogy a 233 vizsgált weboldalból 104 szolgáltató nem informálja kellően a fogyasztót arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok szerint gyűjtik s dolgozzák fel a visszajelzéseket. Csak 84 weboldal ad tájékoztatást erről, a többi pedig zárójelesen informál.
118 oldal esetében derül ki, hogy ezeken nincs információ arról, hogy mi a gyakorlat a hamis visszajelzések kiszűrésére. Ennek eredményeképpen a fogyasztók nem lehetnek biztosak abban sem, hogy az általuk olvasott fogyasztói visszajelzés olyan felhasználótól érkezik, aki valóban megvette-e a terméket, vagy igénybe vette-e a szolgáltatást.
s ha nem tiltott, akkor miképpen különböztethetők ezek meg az autentikus bejegyzésektől.
Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által összehangoltan végzett online razziák (úgy nevezett „sweepek”) egy kétlépcsős folyamatot takarnak. Az első lépésben a hatóságok átvilágítják a weboldalakat annak érdekében, hogy azonosítsák a vonatkozó jogszabályok megsértését. A második lépésben pedig a hatóságok pedig jogkövetésre kötelezik a weboldalak üzemeltetőit.
Hasonló razziák történtek már például a repülőjegy-eladással foglalkozó weboldalakkal (2007), az elektronikus árucikkek online adásvételével (2009), a telekommunikációs szolgáltatásokkal (2016), vagy a koronavírus-világjárvány hevében feltárt, fogyasztókat érintő jogellenes piaci gyakorlatokkal (2020) kapcsolatban is.
Kép: Dinoco Greco / AltoPress / PhotoAlto via AFP
Dobozi Gergely
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
