Az Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hivatalok összehangolt internetes „razziája” keretében feltárták, hogy a weboldalak több mint a felénél hamis fogyasztói visszajelzések tűnnek fel.
Az Európai Bizottság, a 26 tagállam, Izland és Norvégia fogyasztóvédelmi hatóságai évente végeznek felmérést a piaci működés különböző területeire vonatkozóan. A 2021-es évre vonatkozó felmérés az online szolgáltatások körében uralkodó félrevezető gyakorlatok feltárására vonatkozott. E körben 223 fontos weboldal működését vizsgálták főleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós irányelv tükrében. Az érintett weboldalak online piacterek, webshopok, szálláshely-közvetítők és keresőmotorok. A vizsgált 223 weboldalból 144 működik az uralkodó jogszabályokkal ellentétesen.
Ez azt jelenti, hogy
18 százalék esetében pedig ennek aggálya merült fel a hatóságokban.
E jogellenesség főleg abban áll, hogy a weboldalak nem tesznek meg mindent abban érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információ birtokában hozhassanak döntést. Ez azért probléma, mert például a nyaralásszervezés estében a fogyasztók 71 százaléka hagyatkozik fogyasztói visszajelzésekre. Ehhez képest
A kutatásból kiderül tehát, hogy a 233 vizsgált weboldalból 104 szolgáltató nem informálja kellően a fogyasztót arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok szerint gyűjtik s dolgozzák fel a visszajelzéseket. Csak 84 weboldal ad tájékoztatást erről, a többi pedig zárójelesen informál.
118 oldal esetében derül ki, hogy ezeken nincs információ arról, hogy mi a gyakorlat a hamis visszajelzések kiszűrésére. Ennek eredményeképpen a fogyasztók nem lehetnek biztosak abban sem, hogy az általuk olvasott fogyasztói visszajelzés olyan felhasználótól érkezik, aki valóban megvette-e a terméket, vagy igénybe vette-e a szolgáltatást.
s ha nem tiltott, akkor miképpen különböztethetők ezek meg az autentikus bejegyzésektől.
Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által összehangoltan végzett online razziák (úgy nevezett „sweepek”) egy kétlépcsős folyamatot takarnak. Az első lépésben a hatóságok átvilágítják a weboldalakat annak érdekében, hogy azonosítsák a vonatkozó jogszabályok megsértését. A második lépésben pedig a hatóságok pedig jogkövetésre kötelezik a weboldalak üzemeltetőit.
Hasonló razziák történtek már például a repülőjegy-eladással foglalkozó weboldalakkal (2007), az elektronikus árucikkek online adásvételével (2009), a telekommunikációs szolgáltatásokkal (2016), vagy a koronavírus-világjárvány hevében feltárt, fogyasztókat érintő jogellenes piaci gyakorlatokkal (2020) kapcsolatban is.
Kép: Dinoco Greco / AltoPress / PhotoAlto via AFP
Dobozi Gergely
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
