Jogellenesen működik az EU-ban üzemelő online szolgáltatók több mint a fele

Az Európai Bizottság, a 26 tagállam, Izland és Norvégia fogyasztóvédelmi hatóságai évente végeznek felmérést a piaci működés különböző területeire vonatkozóan. A 2021-es évre vonatkozó felmérés az online szolgáltatások körében uralkodó félrevezető gyakorlatok feltárására vonatkozott. E körben 223 fontos weboldal működését vizsgálták főleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós irányelv tükrében. Az érintett weboldalak online piacterek, webshopok, szálláshely-közvetítők és keresőmotorok. A vizsgált 223 weboldalból 144 működik az uralkodó jogszabályokkal ellentétesen.

Ez azt jelenti, hogy

18 százalék esetében pedig ennek aggálya merült fel a hatóságokban.

E jogellenesség főleg abban áll, hogy a weboldalak nem tesznek meg mindent abban érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információ birtokában hozhassanak döntést. Ez azért probléma, mert például a nyaralásszervezés estében a fogyasztók 71 százaléka hagyatkozik fogyasztói visszajelzésekre. Ehhez képest

A kutatásból kiderül tehát, hogy a 233 vizsgált weboldalból 104 szolgáltató nem informálja kellően a fogyasztót arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok szerint gyűjtik s dolgozzák fel a visszajelzéseket. Csak 84 weboldal ad tájékoztatást erről, a többi pedig zárójelesen informál.

118 oldal esetében derül ki, hogy ezeken nincs információ arról, hogy mi a gyakorlat a hamis visszajelzések kiszűrésére. Ennek eredményeképpen a fogyasztók nem lehetnek biztosak abban sem, hogy az általuk olvasott fogyasztói visszajelzés olyan felhasználótól érkezik, aki valóban megvette-e a terméket, vagy igénybe vette-e a szolgáltatást.

s ha nem tiltott, akkor miképpen különböztethetők ezek meg az autentikus bejegyzésektől. 

Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által összehangoltan végzett online razziák (úgy nevezett „sweepek”) egy kétlépcsős folyamatot takarnak. Az első lépésben a hatóságok átvilágítják a weboldalakat annak érdekében, hogy azonosítsák a vonatkozó jogszabályok megsértését. A második lépésben pedig a hatóságok pedig jogkövetésre kötelezik a weboldalak üzemeltetőit.

Hasonló razziák történtek már például a repülőjegy-eladással foglalkozó weboldalakkal (2007), az elektronikus árucikkek online adásvételével (2009), a telekommunikációs szolgáltatásokkal (2016), vagy a koronavírus-világjárvány hevében feltárt, fogyasztókat érintő jogellenes piaci gyakorlatokkal (2020) kapcsolatban is.

Kép: Dinoco Greco / AltoPress / PhotoAlto via AFP

Dobozi Gergely