így a viszonylagos jólétben és biztonságban töltött évek után az USA-ba migrálás mellett döntöttek.
A Biden-adminisztráció ugyanis a haitiaknak Moise elnök meggyilkolása után ideiglenes védelmi státuszt (TPS) adott. Ez egyfajta könnyítés az illegális bevándorlók meghatározott csoportjai számára, sem menekült-, sem pedig oltalmazotti minőséget nem jelent. Elvileg nem jelent sem letelepedési, sem munkavállalási, sem külföldre utazási engedélyt, egyes republikánusok szerint azonban a demokraták visszaélésszerűen amnesztiává alakították át ezt a jogintézményt.
A bevándorlási és állampolgársági törvény szerint a belbiztonsági miniszter egy országot három okból jelölhet olyannak, melynek állampolgárai TPS-t kaphatnak: folyamatban lévő fegyveres konfliktus, környezeti katasztrófa vagy rendkívüli és átmeneti körülmények. Alejandro Mayorkas szeptember végén
megállapította, hogy Haitin olyan rendkívüli és átmeneti körülmények állnak fenn,
amelyek megakadályozzák, hogy az állam állampolgárságával rendelkező külföldiek biztonságban visszatérjenek az államba. A miniszter konkrétan azt állította, hogy az illegális bevándorlók azért nem tudnak visszatérni hazájukba, mert „politikai válság és emberi jogi visszaélések; súlyos biztonsági aggályok; és a Covid-világjárvány súlyosbítja a súlyos gazdasági helyzetet és az élelmiszerhez, vízhez és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányát. A 2010-es földrengés tartós hatásai szintén súlyosbították a Haitin jelenleg fennálló rendkívüli és átmeneti állapotok súlyosságát.”
A lépést ellenzők szerint ezek a tényezők azonban semmilyen összefüggésben nincsenek azzal, hogy egy külföldi biztonságban hazatérhet-e hazájába, ráadásul a koronavírus-járvány ezek közül egyáltalán nem Haiti-specifikus, hiszen az egész világ szembesül vele.
Ez a kijelölés ráadásul nem csak arra a körülbelül 55 ezer haiti lakosra vonatkozik, akikre a 2010-es földrengés miatt az akkori TPS-kijelölés vonatkozott, hanem minden haitire, aki 2021. május 21-jétől túllépte a vízumában szereplő tartózkodási határidőt vagy átszökött a zöldhatáron. Bár a minisztérium nem közölt becslést, sajtóértesülések szerint az intézkedés legalább 100 ezer haitit érint (Rajtuk kívül TPS-ben részesült 320 ezer venezuelai, 1 800 szíriai és 1 600 burmai is.)
Végezetül: érdekes, hogy a fenti jogi aktus közzététele után 95%-kal csökkent a déli határon elfogott haiti állampolgárok száma. Ennek számos oka lehet, de a legvalószínűbb az, hogy a Biden-kormányzat a pechesebb, azaz a határon elfogott 8500 haiti állampolgárt hazarepítette (mint fentiekből látható, a legtöbben évek óta nem jártak szülőhazájukban). Őket a Donald Trump idején hozott és – az ígéretek ellenére – Joe Biden által a mai napig hatályban tartott, a coviddal összefüggő közegészségügyi szabályok alapján utasították ki. A toloncjáratok hírére a Mexikóban várakozó többi haiti a közép-amerikai állam legnagyobb migránstáborának helyet adó Tapachula városába utazott, hogy kivárja, míg a vonatkozó szabályt eltörlik és aztán ismét útra kelhessen észak felé.
A világ látszólag tehetetlen és láthatóan tanácstalan is Haiti ügyében.
Az ország évtizedek, sőt évszázadok alatt felhalmozódott súlyos gondjait komplex terv alapján lehetne csak mérsékelni, melynek végrehajtásához temérdek pénz szükségeltetne (sőt, egyes vélemények szerint katonai misszió is). Ezt az ügyet azonban egyelőre egyik fajsúlyos állam vagy nemzetközi szervezet sem karolja fel, így félő, hogy súlyosbodó terheit a haiti nép még további évtizedekig kell cipelje.