Teljesen megőrült Zelenszkij: őt már sem Orbán, sem Trump döntése nem érdekli

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem fogja tudni megállítani Ukrajna uniós csatlakozását” – szögezte le az ukrán elnök.

A közelgő csőd legkézzelfoghatóbb cáfolata a devizatartalékok mértéke.

„Az utóbbi időben ismét egyre gyakrabban hangzik el: »hamarosan elfogy az oroszok pénze, valamint a gazdaság és az energetikai infrastruktúra hamarosan összeomlik«. Ez a jövendölés többször divatba jött már a háború kezdete óta, a gyors csődöt vizionáló jóslatok azonban rendre figyelmen kívül hagyják a tartalékok szintjét, az állam alkalmazkodóképességét, az energiaszektor átpozicionálását és azt a tényt, hogy a Nyugat leválása sem történt meg egyik napról a másikra. Oroszország gazdasága ma nem egészséges, a háború ára növekszik, a növekedés lassul, az energetikai infrastruktúra sebezhetőbb, mint valaha. De az is tény, hogy a rendszer működik, bevételek jönnek, a pénzügyi puffer nem tűnt el, és az állam képes – sokszor fájdalmas – alkalmazkodásra.
A közelgő csőd legkézzelfoghatóbb cáfolata a devizatartalékok mértéke: a Bank of Russia heti idősora szerint 2025. október 3-án 722,5 milliárd dollárnál állt a tartalékszint, amely az idei évben kifejezetten emelkedő trendet mutatott. Ez vegyes kosár (arany, deviza, egyéb eszközök), likviditása különböző, de a kép világos: a »nulla közeli« állapotnak nincs nyoma. A tartalékok egy része ugyan nyugati joghatóság alatt immobilizált, de a moszkvai oldal rendelkezésre álló komponensét folyamatosan gyarapítja; ez önmagában elég az összeomlás-narratíva elutasításához.
A fiskális puffer már egy fokkal feszesebb. A Nemzeti Jóléti Alap (NWF) likvid része az elmúlt két évben láthatóan apadt, de maga az alap továbbra is a GDP mintegy 6 százalékának megfelelő nagyságrendet képvisel (13,16 billió rubel október 1-jén). Ez nem »ingyenpénz«, hanem drága biztosítás: ha a költségvetés a háborús igények miatt benyeli, a jövő terhére él. A politikai válasz ennek megfelelően megszületett: a 2026-os költségvetésben két százalékpontos áfaemelés és kedvezményszűkítés kerül napirendre – ez a bankrendszer profitján és a fogyasztói árakon csapódik le, de bevételt hoz az államnak. Ez nem a bukás, hanem a finanszírozás új egyensúlya: a háztartások és vállalatok nagyobb részt vállalnak a háborús kiadásokból.”
Fotó: Sergei GUNEYEV / SPUTNIK / AFP