Az EU körülményes és eredménytelen döntéshozatala alól felszabadult London ambiciózus külpolitikát folytathat.
„Joe Biden és pártja 2022 közeledtével egyre nagyobb bajban van. A demokrata elnököt sokan azért választották meg, hogy visszahozza a Trump előtti politikai korszakot, hatékony járványkezelést, gazdasági fellendülést és higgadt politizálást ígért. A pandémiák azonban egy politikusnak sem kedveznek igazán. A delta- és omikron-variáns társadalmi frusztrációhoz vezetett, a gazdasági növekedés nem elégséges, az infláció 30 éve nem volt ilyen magas.
(…)
Ami még ennél is rosszabb, hogy Biden támogatottsága nagyot zuhant. Az amerikai erők Afganisztánból való kivonása után kezdődött meg a mélyrepülés. A kivonulás zűrzavaros lebonyolítását tovább tetézte, hogy a Biden-adminisztráció elismerte, az ISIS és az al-Kaida hat-tizenkét hónapon belül készen állhat arra, hogy terrortámadást indítson Afganisztánból az USA ellen.
(…)
Biden belpolitikai kilátásai kétségtelenül hatással lesznek az amerikai külpolitikára. Bár a 2020-as kampányban tett ígéretek teljesítése érdekében inkább a belügyekre helyezné a hangsúlyt, a nemzetközi kapcsolatok alakulása ezt nem engedi meg. Az afgán kivonulás katasztrofális következményeit az egész világ hangoztatja. Moszkva és Peking is látja az Egyesült Államok gyengeségét és figyelmetlenségét, és ez ösztönző hatással van agresszív külpolitikájuk folytatására olyan helyeken, mint Ukrajna és Tajvan. A kijevi és tajpeji vezetők ennek megfelelően amiatt aggódnak, hogy Washington további belpolitikai problémái veszélybe sodorják a két országot.
A közvetlen kockázat az, hogy Biden a novemberi kongresszusi választások után időt próbál majd nyerni magának. Ez rossz hír Ukrajna és más, Oroszországhoz közeli, de a NATO-n kívüli, „szürke zónában” lévő országoknak. Moszkva és szövetségesei eközben a januári biztonsági tárgyalásokra készülnek. (…) Nagy-Britannia a NATO kelet- és közép-európai tagjaival együttműködve jelentős szerepet játszhat a Biden-adminisztráció külpolitikai figyelmetlenségének kiküszöbölésében.
(…)
Nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia járványügyi és gazdasági problémái az amerikai helyzetet tükrözik, Boris Johnson politikája pedig korántsem hibátlan. Ugyanakkor az EU körülményes és eredménytelen politikai döntéshozatala alól felszabadult London ambiciózus külpolitikát folytathat, különösen a NATO-n belül. Ha van elfogadható megoldás Ukrajna, Fehéroroszország és a többi „szürke zónában” található ország számára, azt nem az EU, hanem a NATO fogja garantálni. (…)
Míg Amerika még három évig küzd Bidennel, az Egyesült Királyságnak nagyobb szerep jut a nyugati világ biztonságának erősítésében.”
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Ursula von der Leyennek is sok volt már a legújabb, Magyarországot ért támadás. Közben bejelentették, óriási fejlesztés indul a Liszt Ferenc repülőtéren. A Mandiner összefoglalója a hétfő legolvasottabb híreiről.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Kedden ismét emelkedik az üzemanyagok beszerzési ára, nem is kicsivel.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Messze a méretünk, gazdasági vagy katonai erőnk felett kezelnek bennünket – hangsúlyozta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
