Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
Bűnösnek bélyegezték, ártatlanként mentették fel: a Kyle Rittenhouse-ügyben született ítéletet követően forrongani kezdett az amerikai közvélemény és média – de miért mentették fel a fiút, és lehet-e egyáltalán „jó” ítéletet hozni ebben az ügyben? Írásunk az amerikai valóságnak tükröt mutató Rittenhouse-sztoriról!
Amióta Kyle Rittenhouse-t felmentették, az Egyesült Államok jobboldali sajtója ünnepel, a baloldali viszont fortyog.
A tavaly augusztus végi kenoshai lázongások kapcsán lefolytatott per világszerte komoly médiafigyelem mellett zajlott, ami nem is meglepő, elvégre
A – balos – média által az egekig magasztalt Black Lives Matter-mozgalomhoz kötődő zavargáson, amelyen per definitionem nem lehet jogtalan erőszak, nem kívánatos erőszak történt, amit a saját védelmében követett el egy szabadon tartott fegyverrel egy fiatal, fehér fiú. Az erőszakoskodás az ilyen alkalmakon csak a zavargások résztvevői részéről lehet elfogadható, hiszen őket a feketék évszázados, rendszerszerű elnyomása felett érzet düh fűti, ami per definitionem jogos – legalábbis így szól az uralkodó narratíva, amit a fősodratú balos média szorgalmasan terjesztett és terjeszt világszerte. Egy ilyen ügyben lehetetlen olyan ítéletet hozni, ami további társadalmi ellentétek szítása helyett a megbékélést segíti elő.
Kyle Rittenhouse-ról a tavaly nyár végi zavargások kapcsán érintőlegesen már írtunk. Az akkor tizenhét éves Rittenhouse elmondása szerint azért ment 2020. augusztus 25-én illinois-i otthonából a wisconsini Kenoshába, hogy segédkezzen egy iskola graffitiktől való megtisztításában.
mert az édesapja, a nagymamája és még néhány rokona Kenoshában laknak.
Rittenhouse az AR–15-ös fegyverén kívül egy elsősegély-felszerelést is magával vitt, hogy segíthessen a zavargások során megsérült embereknek. Erre minden bizonnyal képes is lett volna, mivel hivatalos életmentő vizsgával is rendelkezik. A városban aztán találkozott egy kifosztott és megrongált autókereskedés tulajdonosaival, és felajánlotta nekik a segítségét. Ők kérték meg arra, hogy másokkal együtt segítsen az üzlet őrzésében.
Ott állt tehát a tizenhét éves Rittenhouse az autókereskedés mellett, kezében a félautomata fegyverrel. A fiú elítéléséért szurkolók számára ez a tényállás nagy bizakodásra adott okot, hiszen szabad fegyvertartás ide vagy oda, AR–15-ösökkel azért nem lehet csak úgy rohangálni az utcán – főleg, ha az ember kiskorú. Kyle Rittenhouse védői azonban találtak egy kitételt a vonatkozó fegyvertartási törvényben, ami kiskorúak számára is lehetővé teszi a fegyvertartást, feltéve, hogy a fegyver csöve nem rövidebb tizenhat hüvelyknél. Mivel a Rittenhouse által használt AR–15-ös csöve hosszabb volt ennél,
A döntést kritizálók arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a kitétel nem is annyira a kiskorúakra vonatkozik, inkább azt tiltja általánosságban, hogy az emberek 16 hüvelyknél rövidebb csövű fegyvert tartsanak.
Végső soron persze nem is a fegyver az érdekes, hanem az, amire használták – a tiltott fegyverbirtoklásért egyébként is enyhébb büntetés jár Wisconsinban. A tény az, hogy Rittenhouse ezzel a fegyverrel megölt két embert, egy harmadikat pedig megsebesített. A fiú és védői természetesen arra hivatkoztak, hogy Kyle Rittenhouse önvédelemből ölt. Ehhez viszont bizonyítaniuk kellett azt, hogy máskülönben súlyos, akár halálos sérüléseket szerzett volna Rittenhouse.
Rittenhouse azt vallotta, hogy Joseph Rosenbaum, az első ember, akit lelőtt, többször is megfenyegette őt az este során, mielőtt a halálos kimenetelű találkozóra sor került volna közöttük. Rosenbaum – előéletét tekintve többszörösen büntetett gyermekmolesztáló – Rittenhouse elmondása szerint Rosenbaum egy lánccal a kezében járta az utcákat, egy alkalommal pedig azt ordította a fiúnak, hogy „kivágom a kurva szívedet és megöllek”. Rittenhouse és Rosenbaum között akkor történt fizikai konfrontáció, amikor a fiú egy tűzoltó készülékkel igyekezett megfékezni a tüzet egy autókereskedésnél, amit a tüntetők szétvertek. A férfi ekkor előugrott egy autó mögül és üldözőbe vette Rittenhouse-t, s eközben hozzávágott egy zsákot. A fiú a vallomása szerint erről azt hitte, hogy a korábban látott lánc az, ezért
Kyle Rittenhouse-t Joseph – hollywoodi barátoknak: JoJo – Rosenbaum megöléséért gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták, s mivel egy tévériporter is a tűzvonalban tartózkodott, a vád gondatlan veszélyeztetéssel is kiegészült. (Rosenbaumot egyébiránt aznap engedték ki egy milwaukee-i kórház pszichiátriai osztályáról, mert öngyilkosságot kísérelt meg. A Rittenhouse-hoz vágott zsákban a kórházból hozott tárgyai voltak. A férfi bipoláris személyiségzavara miatt gyógyszeres kezelés alatt állt, de a halála előtti néhány napban nem tudta bevenni a gyógyszereit, mert a patikát, ahová rendszeresen járt, szétverték a zavargások során.)
A fiút ezt követően egy kisebb tömeg kezdte üldözni. Egy ismeretlen férfi ráugrott Rittenhouse-ra, és arra készült, hogy megrugdossa, amire válaszul a fiú ismét tüzelni kezdett, de nem talált el senkit. Ez mindössze másodpercekkel azt megelőzően történt, hogy Anthony Huber, a második férfi, akit Kyle Rittenhouse lelőtt, odaért a fiúhoz.
egy gördeszkával akart lesújtani Rittenhouse-ra. A fiú szerint Huber a nyakára célzott a deszkával, miközben a másik kezével a fegyver csöve után nyúlt – habár a DNS-ét nem tudták kimutatni rajta. A földön fekvő Rittenhouse Huber mellkasára lőtt, amivel a férfi halálát okozta. A rugdosódó férfira lövés miatt gondatlan veszélyeztetésért, Huber lelövése miatt pedig szándékos emberölésért helyezték vád alá Rittenhouse-t, amit – hasonlóan az előző két vádponthoz – az is súlyosbított, hogy a fiú veszélyes fegyvert használt.
Néhány pillanattal Huber után újabb férfi támadt Rittenhouse-ra. Gaige Grosskreutz, aki állítása szerint szintén azért érkezett aznap Kenoshába, hogy a zavargások áldozatainak segítsen elsősegélynyújtóként, a gézen és a jódon kívül – biztos, ami biztos – egy pisztolyt is magával vitt az estére.
Ez a pisztoly is előkerült, amikor Grosskreutz a még mindig a földön fekvő Rittenhouse közelébe ért. A férfi feltartott kezekkel közelített a fiúhoz, de a kezében tartotta a pisztolyát, amit később rá is fogott Rittenhouse-ra. Kyle Rittenhouse válaszul lőni kezdett, így megsebesítette Grosskreutzot, de nem ölte meg. A fiút ezért szándékos emberölés kísérletével vádolták meg, amihez súlyosbító körülményként jött az AR–15-ös használata.
Az ügyben az amerikai közvélemény jelentős része egyértelműen elmarasztaló ítéletet várt. Rittenhouse védőinek annyiból könnyű dolga volt az önvédelemre való hivatkozással, hogy ez esetben a wisconsini jog szerint
– ezt azonban a rendelkezésre álló videófelvételek nem feltétlenül támasztják alá.
Előfordult azonban, hogy éppen a vád képviselői vétettek olyan hibát, ami a védők kezére játszott: Rosenbaum mentális problémái például ki sem derültek volna, ha az ügyész nem hozza őket szóba, így viszont a védők érvelhettek azzal, hogy a férfi potenciális veszélyt jelenthetett a fiúra.
Szintén súlyos csapást jelentett a vádra Gaige Grosskreutz vallomása is. A Rittenhouse által megsebesített férfi
s a videós bizonyítékok alapján ő is megerősítette, hogy a fiú csak akkor nyitott rá tüzet, amikor a férfi már rászegezte a pisztolyát. Az e kijelentést követően készült kép, ami a vád egyik képviselőjét ábrázolja, ahogy a fejét fogja, az egész per egyik leghíresebb fotója lett.
Grosskreutz meghallgatása videón
Kyle Rittenhouse-t az esküdtszék tehát nem találta bűnösnek egyik vádpontban sem, ami borítékolható módon nem nyerte el a közízlést nagyban meghatározó balos médiumok és influenszerek tetszését. Több lap is tematizálta az esküdtszék összetételét, kiemelve, hogy egy férfi többségű, túlnyomórészt fehér tagokból álló grémium állt össze (a tudósítások egyébként azt is rendre kihangsúlyozták, hogy mind Rittenhouse, mind a három meglőtt férfi fehérek voltak, mintha a bőrszínnek ebben az esetben valami különleges jelentősége lenne).
Schroeder, Wisconsin leghosszabb ideje szolgáló büntetőbírója már jóval a per kezdete előtt megtiltotta az ügyészeknek, hogy a meglőtt és lelőtt férfiakat „áldozatnak” nevezzék, de a „fosztogatók” és a „lázongók” kifejezések használatát megengedte a tüntetőket illetően. Schroeder, aki kemény és határozott bíró hírében áll, a tárgyalások során sem hazudtolta meg magát. Néhány lap megpróbálta ráhúzni, hogy az ázsiaiakra nézve lekicsinylő megjegyzést tett egy ebédszünet előtt, a Guardian pedig azon rugózott egy darabig, hogy Schroeder csengőhangja az a God Bless the USA című hazafias dal, amit Donald Trump kampányrendezvényein is használtak bevonulózeneként. A lap szerint ez arra enged következtetni, hogy a bíró nem volt egészen pártatlan az ügyben. A bíró részrehajlását mások attól látják bizonyítottnak, hogy az ügyészség által relevánsnak vélt bizonyítékok egy részét Schroeder nem engedte bemutatni a tárgyaláson.
Mindezzel párhuzamosan
méghozzá igen nagy lendülettel.
A pedofil bűncselekmények miatt elítélt Joseph Rosenbaumot a Washington Post szánni való, depressziós, hajléktalan és magányos emberként jellemzi (bár ez utóbbi kijelentést árnyalja, hogy Rosenbaum akkori barátnőjét a bíróság tanúként hallgatta ki – akitől a férfi egyébként akkor el volt tiltva, mivel egyszer összeverte), aki csak a bipoláris személyiségzavara miatt molesztált öt, tízévesnél is fiatalabb kisfiút tizennyolc éves kora előtt.
Anthony Huberről szólva a Democracy Now egyenesen heroizmust emleget. A férfit az NPR a kenoshai gördeszkás közösség lelkeként írja le, akire a hősiesség mellett a művészi hajlamok is jellemzők voltak. Grosskreutzot elsősorban az elsősegélynyújtó tevékenysége miatt méltatják, nem különösebben firtatva azt a kérdést, hogy a sebek kezeléséhez miért van szükség pisztolyra is.
A Business Insider kiemeli, hogy két videófelvétel is nyilvánosságra került a fiúról a lövöldözés előtti időszakból – az egyiken Rittenhouse egy lányt üt meg, a másikon egy gyógyszertárat kifosztó alakokra mondja azt elméletileg, hogy „Tesó, bárcsak itt lenne a kurva AR-om, úgy közéjük lőnék”. Ugyanez a lap korábban azzal is megvádolta Rittenhouse-t, hogy a fehér felsőbbrendűség híveinek kézjelét mutogatta egy egy kocsmában (ezt a kézjel korábban még azt jelentette, hogy „oké”), ahol elvileg a Proud Boys nevű radikális jobbos szervezet két tagja és az édesanyja társaságában tartózkodott.
A Rittenhouse-ügyben született ítélet a bemutatott bizonyítékok alapján nem tűnik megalapozatlannak, de egy olyan, erős érzelmekkel átitatott ügyet zár le, aminek ezzel az ítélethirdetéssel még biztosan nincs vége. Az ítélet kihirdetése után
ami jól példázza nem csak az ítélettel való elégedetlenséget, hanem az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerével szembeni, egyre szélesebb körű bizalmatlanságot is – és úgy általában az Amerikát sújtó, általános társadalmi széthullást.
A nyitóképen: Kyle Rittenhouse. Fotó: MTI/AP/The Kenosha News/Sean Krajacic