A német zöldek nem akarják, hogy zöldnek ismerjék el a nukleáris energiát

Németország megbízott környezetvédelmi és nukleáris biztonsági minisztere, Svenja Schulze megismételte, hogy ellenzi az atomenergia felvételét az EU zöldfinanszírozási rendszerébe, mondván, hogy a készülő kormánykoalíció „elutasítja, hogy kész tények elé állítsák”.

Az Európai Bizottság várhatóan a következő hetekben új végrehajtási szabályokat – az uniós zsargonban „felhatalmazáson alapuló jogi aktust” – terjeszt elő, amely tisztázza az atomenergia és a gáz státuszát az EU zöldfinanszírozási rendszerében.

Schulze szerint a leendő német kormánypártokat egyre jobban zavarja ez a lépés, mert még mindig tartanak a szociáldemokrata párt (SPD), a zöldek és a liberálisok (FDP) közötti „jelzőlámpás” koalíció létrehozásáról szóló tárgyalások.

– mondta Schulze a Funke Mediengruppe lapjainak november 8-án, hétfőn.

A német álláspont ezzel kapcsolatban egyértelmű, és „nem mi vagyunk az egyetlenek, akik így látjuk” – mondta Schulze. Szerinte a nukleáris ügyben még nem született döntés, akkor sem „ha Franciaország jelenleg nagyon hangosan adja elő érdekeit”.

Schulze szerint az atomenergia nem megoldás a klímaváltozás elleni küzdelemben, mert túl sokáig tart felépítésük.

– mondta a miniszter. „Tegyük fel, hogy úgy döntünk, hogy mégis visszatérünk az atomenergiához. Találni kell egy helyet, amelyik atomerőművet akar, meg kell kérni az engedélyeket, nagy társadalmi konfliktus keletkezik, majd elkezdődik az építkezés – már ott is vagyunk 2045 után, amire a dolog megvalósul. Ez semmit sem használ a klímának.”

Majd emlékeztetett arra, miért döntött úgy Németország, hogy fokozatosan megszünteti az atomenergiát. „Két súlyos baleset történt: Csernobil és Fukusima. Tudatosan úgy döntöttünk, hogy ezt nem szeretnénk tovább csinálni, mert túl veszélyes egy olyan sűrűn lakott országban, mint Németország.”

Schulze pártja, az SPD kínos helyzetben van az EU zöld pénzügyi rendszerével kapcsolatban

A párt elkötelezett a fosszilis gáz mellett, hogy azzal váltsa fel az atomenergiát, ez viszont megnövelte az ország üvegházhatású gázkibocsátását. Az SPD képviselői ezért is szorgalmazták a gáz bevonását az EU zöldfinanszírozási rendszerébe, miközben hevesen ellenzik a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású atomenergiát, melyet egyre inkább az éghajlatváltozás elleni küzdelem szövetségesének tekintenek.

Schulze az elmúlt négy évben az SPD képviseletében volt miniszter. Pártja első helyen végzett a szeptemberi választásokon, és jelenleg hárompárti koalíciós megállapodásról tárgyalnak a Zöldekkel és a piacbarát liberális FDP-vel. Az SPD képviselőjeként a klíma- és energiaügyi koalíciós munkacsoport tárgyalói között van.

A Zöldek a közelmúltban lefékezték a tárgyalásokat, részben az SPD gáz iránti elkötelezettsége miatt, valamint mert a klímapolitika és az ország szén-dioxid-kivonását illetően nem látják elégségesnek az engedményeket.

Emiatt az új kormány megalakulása újra késhet, és jóval azután születhet meg csak a koalíció, hogy a Bizottság előterjesztette a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

Az EU energiaügyi minisztereinek legutóbbi ülésén 12 ország – köztük Hollandia és Svédország – szállt síkra amellett, hogy az atomenergia bekerüljön a blokk zöldfinanszírozási szabályaiba. Az atomenergia további támogatói közé tartoznak olyan közép- és kelet-európai államok, mint Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia.

A német zöldek tiltakoznak

Sven Giegold, a koalíciós tárgyalások egyik zöld tárgyalója elismerte, hogy Németországnak „kis mennyiségű” további gázkapacitásra lesz szüksége ahhoz, hogy „stabilizálja” a megújuló energiát villamosenergia-hálózatán, és kompenzálja az atomenergia kivonását.

„A nukleáris és a fosszilis gázt is magában foglaló szabályrendszer azt az erőfeszítést, hogy Európát a zöld finanszírozás vezető piacává tegye, sokkal inkább egy viccé degradálja” – mondta Giegold az EURACTIV-nak adott közelmúltbeli interjújában.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elutasításához Németországnak minősített többséget kell elérnie az EU Tanácsában, és legalább 15 EU-tagországnak kell vele tartani, amely a blokk lakosságának 65%-át teszi ki. Ilyen széles többség megszerzése nagy kihívást jelent bármely uniós kormány számára.

Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP