Az építészetnek figyelnie kell a közízlésre – Justin Shubow a Mandinernek

Miket tart a kortárs építészet fő jellemzőinek?

Még mindig a modernista felfogás keretein belül építkezünk, ami szembefordult az építészet történelmi stílusaival. Habár persze vannak ellenpéldák is. És a posztmodern építészet is használ ornamentikát, díszítést, utal a történelmi stílusokra, de persze mindez idézőjelben értendő, iróniaként. Szóval

A modernista építészek azt állítják, ugyanazok a szépségre vonatkozó elképzeléseik, mint bárki másnak, de valójában más útmutatások szerint dolgoznak. Többnyire valami „hatásosat” akarnak alkotni, vagy egyenesen azt állítják, hogy egy épületnek felkavarónak és veszélyesnek kell lennie, mert ez az élet természete, és az épületnek azt kell tükröznie. 

Tudatosan szakítanak a közízléssel?

Nem értenek egyet a közízléssel, és vitáik vannak arról, hogy mit várunk egy épülettől. Például, mint említettem, némelyikük szerint az élet kaotikus, és az épületeinknek ezt kellene tükröznie. Valóban lehet, hogy egyesek élete kaotikus, de az épületeinknek szerintem nem ezt kell tükröznie, hanem egy jobb világot. Az élet lehet kemény, de az épületeinknek biztonságot és szépséget kell sugároznia. Nagyon könnyű csinálni valamit, ami ronda. Sokkal több tehetségre és erőfeszítésre van szükség létrehozni valami szépet. Egyébként

Csak néhány vezető építész az, aki eltér ettől, és művészként tekint magára úgy, ahogy mondjuk egy festő szokott, akinek van egy saját, személyes víziója. Csak ezek az építészek azt felejtik el, hogy az építészet sokkal közösségibb funkciót lát el, mint a festészet, és az épületek „ránk vannak erőltetve” úgy, ahogy egy festmény nincsen. Az építészet teremti meg azt a világot, amiben élünk, így ennek a művészeti ágnak nagyon is figyelnie kell arra, hogy mi a közízlés, hogy az emberek mit várnak egy épülettől. 

Boston brutalista stílusú városházája (Wikipédia)

Miért gondolja, hogy a klasszikus stílus időtlen és ma is fontosnak kell lennie?

Mert kiállta az idő próbáját, és jól reflektál emberi természetünk egyes aspektusaira. Senki nem vitatja, hogy a római Pantheon egy gyönyörű épület, és turisták tömegei látogatják a világ minden szegletéből. 

Az Orbán-kormány folyamatosan újítja fel és építi újjá a magyar főváros klasszikus épületeit. Ugyanakkor rendszerint az a vád éri, hogy régi korok stílusában épít újjá ahelyett, hogy a kortárs felfogást tükrözné építészete. Ez a vita legalább harminc éve tart Magyarországon. 

A reneszánsz is régebbi korok építészetét újította meg, és nagyon sikeres volt ebben. Úgyszintén népszerűek voltak a historizáló revival-stílusok a 19. században: a neogót, neoromán, neoreneszánsz, a neobarokk. A magyar Parlament épülete is negótikus. Amikor az emberek Budapestre gondolnak, akkor a Parlamentet látják a szemük előtt. A modernisták szerint a Parlamentnek fel sem szabadott volna épülnie.

ez hozzátartozik a hagyomány bölcsességéhez, és ezek a stílusok mindig népszerűek voltak. Ezzel szemben nagyon sok modernista épület ronda és népszerűtlen. Az épületekhez kapcsolódó társadalmi és kulturális asszociációk megfontolások változhatnak idővel, de a stabil értékük és megítélésük nem változik. Például: a kommunista épületek rondák. 

Az FBI központi épülete Washingtonban (Wikipédia)

De a neostílusok nem régi korok felelevenítései? Nem kell saját, „autentikus” építészeti stílus saját korunknak is?

Miért ne lehetne olyan neostílus, ami autentikus ma? Téves felfogás az, ami szerint csak egy stílus passzol egy korhoz. Melyik építész meri azt mondani, hogy ismeri kora társadalmait, kora emberét, és tudja, hogy milyen stílus fejezi ki korunk lelkületét?

és ideje volna újra felfedezni azokat a megoldásokat, amelyek évszázadokon át működtek. 

Mi a története a  Legyenek újra szépek a szövetségi épületek! című elnöki rendeletnek (Make Federal Buildings Beautiful Again), ami mögött ön állt, mellyel Donald Trump elrendelte, hogy a klasszikus építészet legyen a szövetségi fenntartású épületek stílusa?

Az alapító atyák korától kezdve a klasszicista stílus volt az Egyesült Államok szövetségi épületeinek stílusa. Ennek a második világháború után szakadt vége, amikor betört a modernizmus, azon belül is például a brutalizmus. Az FBI központi, washingtoni irodaépületét például én „a félelem minisztériumának” hívom, de ott van például a hírhedt bostoni városháza is. A közvélemény sem szereti ezeket az épületeket, hiába tartja az építészszakma a bostoni városházát az egyik legnagyszerűbb amerikai épületnek. Trump elnöki rendelete ennek akart véget vetni, amikor leszögezte, hogy a szövetségi épületeknél előnyben kell részesíteni a klasszicizmust és más történelmi és regionális stílusokat, például a spanyol koloniális vagy a koloniális revival stílusát.

Megszokták ugyanis, hogy úgymond otthagyhatják kezük nyomát a szövetségi épületeken, és nyilván nagy tekintélynek örvend, aki építhet ilyet. És hát eddig nem volt olyan, hogy az amerikai politikusok figyelmet szenteltek volna az építészetnek! A szervezet, amit vezetek, készített egy felmérést, melynek eredménye szerint az emberek 70 százaléka a hagyományos stílusokat kedveli, függetlenül nemtől, társadalmi csoporttól, anyagi helyzettől, kortól és pártpreferenciától. Azaz ez nem pártpolitikai ügy. 

De Joe Biden hatályon kívül helyezte a rendeletet.

A politikusoknak figyelnie kell a közvéleményre is, nem csak az építész elitre. Az építészek fel sem tudják mérni előre, miként fog reagálni egy-egy épületükre a nagyközönség. A rendelet elindított egy trendet, aminek köszönhetően a kormányzat egyre jobban figyelni fog arra, hogy a közízlés mit vár el a kormányzati épületektől.

Justin Shubow előadása az MCC-ben

Fotók: Molnár Mihály, MCC