Szabadságvesztésre ítélték Macron volt biztonsági főnökét

 Az elnöki hivatal korábbi alkalmazottjának nem kell börtönbe vonulnia: az egy év letöltendő szabadságvesztést elektromos nyomkövető viselésének kötelezettségével az otthonában kell töltenie. Benallát a bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és tíz évre a fegyverviseléstől, bevonták valamennyi fegyverét. 

Visszaélt hatalmával

Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből. Az államfő 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia.

„Ön a köztársasági elnökhöz fűződő állítólagos jó viszonyra hivatkozva visszaélt a tényleges hatalmával. Elárulta a kinevezésével járó bizalmat” – fogalmazott a bíróság elnöke az ítélethirdetéskor. Kiemelte, hogy Benallát a munkaköre példamutatásra és szigorra kötelezte volna, ő viszont elfogadhatatlan módon viselkedett. A bírónő úgy látta, hogy a vádlott önhatalmúnak és büntethetetlennek gondolta magát, amikor elbocsátása után jogosultatlanul használta a diplomata útleveleit, és feletesse aláírását ráhamisította egy dokumentumra annak érdekében, hogy 2017-ben törvénytelen módon fegyverviselési engedélyt kapjon. 

– kérdezte Benalla még az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán. 

A védelem – amely szerint a médiaőrület ördögként festette le az ügyfelét – a diplomata útlevelek jogosulatlan használatán kívül, amelyet elismert Benalla, felmentést kért. 

Macront botrányba keverte az ügy 

A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal „amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.

 A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan - amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – 12 különböző vádpontban ítélték el az elnök volt biztonsági főnökét. Felelnie kellett a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért „csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolták. Benalla a perben tagadta a vádat, azt állítva, hogy „szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte „állampolgári reakció” volt a részéről. A két diplomata útlevél jogosulatlan használatára, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra sem tudott magyarázatot adni.

(MTI)

Nyitóképen: Benalla. Fotó: Stephane de Sakutin / AFP