A mezőgazdasági nyersanyagárak meredeken emelkedtek az elmúlt évben, amit a termés visszaesése és a kínai kereslet táplál.
A világ élelmiszerárai második egymást követő hónapban emelkedtek szeptemberben, és elérték a 10 éves csúcsot, amit a gabonafélék és a növényi olajok drágulása okoz – közölte az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO. A római székhelyű szervezet 2021-ben is rekordszintű globális gabonatermést prognosztizált, de azt is közölték, hogy ezt az előrejelzett mennyiséget a fogyasztás meghaladja, írja az agroforum.hu.
A FAO élelmiszerár-indexe a legtöbb globálisan forgalmazott élelmiszer nemzetközi árait követi, a mutató múlt hónapban átlagosan 130,0 pontot ért el, ami 2011 szeptembere óta a legmagasabb érték az ügynökség adatai szerint. Ez az érték az augusztusi felülvizsgáltnál 128,5, augusztusban pedig 127,4 volt.
A mezőgazdasági nyersanyagárak meredeken emelkedtek az elmúlt évben, amit a termés visszaesése és a kínai kereslet táplál. A FAO gabona árindex 2,0%-kal emelkedett szeptemberben az előző hónaphoz képest. Ennek oka a búzaárak csaknem 4%-os emelkedése volt, az erős kereslet közepette az export elérhetőségének szűkülése jelentette az okot.
„A fő gabonafélék közül a búza lesz a középpontban az elkövetkező hetekben, mivel a keresletet a gyorsan emelkedő árakhoz kell viszonyítani” – mondta Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza.
A FAO adatai szerint a növényi olajok világpiaci ára 1,7%-kal nőtt az elmúlt hónapban, és éves szinten mintegy 60%-os az emelkedés, mivel a pálmaolaj ára az erős importkereslet és a malajziai munkaerőhiány miatti drámaian emelkedett. A pálmaolaj határidős árai október elején tovább emelkedtek, és rekordot értek el, mivel a nyersolajpiacok felfutása további támogatást nyújtott a biodízelben használt növényi olajoknak.
A FAO szerint a globális cukorárak 0,5%-kal emelkedtek szeptemberben, aggodalomra ad okot a kedvezőtlen termésviszonyok miatt a legnagyobb exportőr Brazíliában kialakult helyzet. A gabonatermelés tekintetében a FAO 2021-ben 2,800 milliárd tonnás rekordtermést prognosztizált a világon, ami kismértékű növekedést jelent az egy hónappal ezelőtti 2,788 milliárdhoz képest. A globális gabonaállomány várhatóan csökkenni fog 2021/22-ben – tette hozzá a FAO.
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Szeptemberben a friss KSH-adatok szerint az infláció elérte a jegybanki 3 százalékos célt, részben az üzemanyagárak 9,5 százalékos éves csökkenésének köszönhetően. A kőolaj világpiaci ára viszont a közel-keleti konfliktus miatt 70-ről átmenetileg 80 dollár fölé ugrott, ami jelentős hatással lehet az üzemanyagárak alakulására a következő hónapokban is – jegyzi meg a Makronóm Intézet elemzője.
Az élelmiszerárak elmúlt években tapasztalt megugrása több okra is visszavezethető. Magyarázzák a geopolitikai konfliktusokkal, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrásával, a megnövekedett kereslettel, az ellátási láncok zavaraival, a kapzsinflációval, de ebből a klímaváltozás is kivette a részét. A rossz hír az, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Júniusban az infláció a vártnál jobban alakult: éves szinten 3,7 százalékkal nőttek az árak, míg havi szinten nem változtak. Az élelmiszerárak mindössze 1,1 százalékkal kúsztak fel tavalyhoz képest, sőt havi alapon 0,3 százalékkal estek, köszönhetően a bőséges termésnek és az olcsóbb alapanyagoknak. Bár az infláció az év második felében enyhén gyorsulhat, éves átlagban 4,3 százalék körül alakulhat, és 2025 nyarára érhetjük el a jegybank áhított 3 százalékos célját – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
