2024 tavaszán megtartják az első misét a felújított Notre-Dame-ban, de a munka nagy része még hátravan – mondja a felújítás felügyeletével megbízott püspök, akivel Párizsban beszélgettünk a katedrális újjászületéséről.
Az Île de la Cité Párizs közepén mágnesként vonzza a turistákat még úgy is, hogy a rajta található legfontosabb látványosság, a Notre-Dame székesegyház zárva van. Már két és fél éve annak, hogy 2019. április 15-én tűz ütött ki a gótikus katedrálisban, ami elemésztette az épület tetőszerkezetét. A francia főváros egyik leghíresebb jelképe megmenekült, de csak kevés választotta el a pusztulástól.
Aki ma Párizs ötödik kerületében a Szajna partján sétál, némi naivitással azt is hihetné, hogy Európában újra beköszöntött a katedrálisok kora. Az egyébként magas kerítések, szögesdrótok és marcona rendőrök mögé dugott Notre-Dame körül toronydaruk magasodnak, a sziget délkeleti csücskében pedig egy konténerépület áll az építési terület szélén – nagy erőkkel zajlik a székesegyház újjáépítése. Emmanuel Macron kiadta az ukázt:
Éric Aumonier szerint ez tartható terv: Versailles korábbi püspöke szerint az újranyitás után évente ezerötszáz szentmisét tartanak majd a Notre-Dame-ban.
A hetvenöt éves Aumonier nem túl régóta foglalkozik a székesegyház felújításával; csak néhány hónapja képviseli az egyházat a rekonstrukció körüli döntéseknél, tavaly ilyenkor még a versailles-i egyházmegye élén állt. A püspök emeritusszal a Notre-Dame-tól nem messze találkozunk egy megbeszélésre, Aumonier utána a főváros érsekéhez siet egy értekezletre, ami éppen a felújításról szól.
A rekonstrukció egyébként halad: az épület maradványainak biztosítása befejeződött és a falak víztelenítésével is végeztek már. A nehezebben megoldható problémát az ólomszennyezés jelenti – magyarázza Aumonier. Amíg az épületet teljesen meg nem tisztítják a mérgező anyagtól, fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben; egyszerre például csak öt-hat ember tartózkodhat az épületben. Hatósági személyek beléphetnek, de a püspök emeritus szerint elég keveset tudni arról, hogy hogyan is áll a nyomozás a Notre-Dame-tűz ügyében. Aumonier azt mondja, hogy
A munka oroszlánrésze persze még hátravan. Már rendelkezésre állnak a tető újjáépítéséhez szükséges gerendák, amiket egyenként, a helyszínen kell pontosan méretre vágni. Ami a Notre-Dame belsejét illeti, Aumonier optimista. A székesegyház belsejét díszítő festmények jórészt megmenekültek, de az oltár megsemmisült – e helyett majd újat kell építeni. Nagy változások a tervek szerint egyébként nem lesznek a katedrálisban, legfeljebb néhány kisebb tárgy kerül majd új helyre.
A felújítást kicsit komplikálja, hogy az 1905-ös egyházi törvény értelmében a franciaországi templomok nincsenek egyházi tulajdonban, vagyis a Notre-Dame-ban szinte egy követ sem lehet kicserélni anélkül, hogy a műemlékvédelem erre áldását adná. A kapcsolat viszont nem rossz az egyház és a műemlékvédelem között – állítja Aumonier. Arra viszont kitérő választ ad, hogy az újjáépítés után visszatérnek-e a hívek a székesegyházba. Mint mondja, a francia katolikus egyház elég „komplex” helyzetben van, mert a nagyvárosok jelentős szociológiai átalakuláson mentek keresztül. Párizs belvárosa nagyon megdrágult és teljesen elturistásodott, míg a külvárosokban rengeteg a bevándorló. Ami a Notre-Dame-ot illeti, azt
mert a székesegyház egyik plébániához sem tartozik – mondja a püspök emeritus.
Az biztos, hogy a Notre-Dame-ban az újranyitást követően is minden nap szeretnének szentmisét tartani, elvégre a katedrális nem múzeum, hanem egy élő, működő templom. Komolyabb fejtörést inkább az a 12 millió turista jelent, aki évente felkeresi a székesegyházat (a Notre-Dame ezzel egyébként Párizs leglátogatottabb látványossága). Habár az egyház továbbra is szeretettel várja majd őket, Aumonier szerint be kell látni, hogy a katedrálist egyszerűen nem arra tervezték, hogy ilyen sok látogatója legyen. Még kitalálják, hogy pontosan hogyan készítik fel a Notre-Dame-ot a turisták újabb rohamára – ötleteik mindenesetre már vannak. Az óra pedig ketyeg: az első misét 2024. április 15-én, a tűzvész ötödik évfordulóján mindenképpen megtartják a székesegyházban.
Nyitókép: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
Matracokon alszanak és nagyon elszántak, a színház vezetősége pedig semmit nem tud tenni az illegális épületfoglalók eltávolítására.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Nincs rá magyarázat.
Illegálisan érkeztek, most zsarolással akarnak tartózkodási engedélyt kicsikarni a francia hatóságoktól.
Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versével ünnepli a magyar kultúra napját a Kertész Imre Intézet Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-dalszerző előadásában.
Ahogy az új amerikai vezetés a hazája boldogulását teszi az első helyre, úgy Európának s benne Magyarországnak is így kell tennie. Kacsoh Dániel írása.
