Fideszes EP-képviselő szerint elszomorító, hogy hogy az Európai Parlament a családon belüli erőszak súlyos problémáját használja fel ideológai céljainak elérésére és és lopakodó hatáskörbővítésre.
Az Európai Bizottság a közeljövőben bemutatandó jogszabályjavaslata azt szorgalmazza, hogy a nőgyűlölet, a nők elleni uszítás, illetve a nők ellen elkövetett online erőszak Európa-szerte bűncselekménynek minősüljön – jelentette Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének a kapcsolati erőszak nőkre és gyermekekre gyakorolt hatásáról szóló jelentéssel kapcsolatos vitában.
Dalli hangsúlyozta: az új jogszabálytervezet célja az Isztambuli Egyezmény megvalósítása, a kapcsolati erőszak felszámolása. Az EU feladata, hogy minden áldozatnak, különösképpen a nőknek és a gyermekeknek segítséget nyújtson – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a felügyeleti jog több esetben problémákat vet fel, amennyiben azt az erőszakos szülő kapja, így annak tragikus következményei lehetnek a gyermekre nézve.
Mint mondta, az európai uniós családjog átdolgozott változata, amely augusztus elején lépett hatályba, felülvizsgálja a határokon átnyúló felügyeleti kérdéseket, továbbá azt célozza, hogy az illetékes családjogi hatóságok szorosabban működjenek együtt, a kapcsolati erőszak felszámolás a érdekében.
A plenáris vita során Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő hangsúlyozta:
„A magyar kormány tíz éve folyamatosan fejleszti a kapcsolati erőszak megelőzési és áldozatsegítési rendszerét. Az Isztambuli Egyezmény számos esetben gyengébb szabályokat határoz meg, mint a Magyarországon már meglévő jogi eszközök. Csak a határozott és következetes nemzeti szintű fellépés segíthet a partnerkapcsolati erőszak elleni küzdelemben” – húzta alá Schaller-Baross Ernő.
Hozzátette: a családon belüli erőszak elleni fellépés célja támogatandó, ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja tartózkodó szavazatával elzárkózik attól, hogy
Járóka Lívia a Fidesz sajtóközleményében kiemelte: „a jelentés nyelvezetében nem tekinthető tisztán joginak, valós üzenetek helyett ideológiai tartalommal bír.” Az Európai Parlament baloldali többsége ismételten kiforgat egy mindenki számára fontos ügyet: kinyilatkoztatásra szorgalmaz és politikai eszközként tekint a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakkal szemben vívott harcra, valós cselekvési tervek és a helyi jógyakorlatok befogadása helyett – húzta alá.
Hozzátette: bebizonyosodott, hogy az Isztambuli Egyezmény nemhogy kimagasló eredményeket és áttörést nem hozott, de bizonyos esetben csak nehezítette a gyors segítségnyújtás lehetőségét. Így nem az a kérdés, hogy ratifikálunk-e egy ideológiailag elfogult egyezményt, hanem hogy képesek vagyunk-e eredményesen küzdeni az erőszak ellen. „Nemzeti hatásköreink sérelme nem megengedhető, főleg nem a családjog területén. Magyarország számára kiemelt fontosságú a családvédelem és így az erőszak elleni hathatós fellépés is.
Az Európai Parlament plenáris ülése kedden szavaz a jelentésről.
(MTI)
Nyitókép: Isztambul, 2021. július 1.
Tüntető nők tiltakoznak Isztambulban 2021. július 1-jén, az ellen, hogy Törökország márciusban kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Isztambuli Egyezményből.
MTI/EPA/Sedat Suna
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
