Lesöpörték a módosítókat: már az EU Régiók Bizottsága is LMBTQ-zik

Nyitókép: Kate Feeney

LMBTQ-állásfoglalást fogadott el az Európai Unió egyik tanácsadó szerve, a Régiók Bizottsága 2021. október 14-én, lesöpörve a konzervatív szellemiségű módosító javaslatokat. A bizottság profiljától idegen lépésről Karácsony Ádámot kérdeztük, aki fideszes színekben Pest megyét képviseli Régiók Bizottságában.

Az elvileg a tagállami szint alatti régiók érdekérvényesítésével foglalkozó testület Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) címmel adoptálta legfrissebb határozatát (melyről itt írtunk).

A bizottsági javaslatot Kate Feeney ír képviselőnő (Fianna Fáil) nyújtotta be, aki október 14-én, a javaslatról való végszavazás előtti felszólalásában kifejezte amiatti sajnálkozását, hogy egyes EU-s tagállamok nem szavazták meg az EU LMBTQ-stratégiáját, és arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy 

Karácsony elmondása szerint egy német képviselő még arra is utalt, hogy akinek nem tetszenek az EU LMBTQ-állásfoglalása, az kiléphet az unióból.

A nemzeti törvényhozások megkerülése

Az állásfoglalás szerint mindenesetre a bizottság „üdvözöl minden eddigi, európai és nemzeti szinten végzett munkát, többek között az Európai Bizottság »Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)« című közleményének közzétételét és az abban foglalt, az LMBTIQ-személyek egyenlőségének az Európai Unióban történő előmozdítását célzó politikai célokat és intézkedéseket”.

Mint az állásfoglalást írja, a Régiók Bizottságának „szilárd meggyőződése, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak egy olyan európai társadalom kialakításában, amely nem bizonyos polgárok kirekesztésén, hanem az összes polgár befogadásán alapul, és egyetért azzal, hogy az inkluzív és a sokszínűséget előmozdító stratégiák mind a köz-, mind a magánszektorban fontosak az LMBTIQ-személyek által tapasztalt összetett kihívások és élethelyzetek kezelésében”.

Miután számos eddigi lépést üdvözöl, és tovább hangsúlyozza a helyi önkormányzatok szerepét, majd megállapítja, hogy szerinte még mindig tapasztalható diszkrimináció, a dokumentum felszólít a gyűlöletbeszéd elleni további küzdelemre is. Emellett kifejezi

továbbá hogy minden tagállam elfogadja a genderideológiával átitatott Isztambuli Egyezményt. Emellett szorgalmazza „az LMBTIQ-személyek és családtagjaik EU-n belüli, határokon átnyúló jogainak elismerését”.

A dokumentum szorgalmazza, hogy ha a nemzeti törvényhozás nem elég progresszív, akkor a helyi önkormányzatok kerüljék azt meg, és Torinó példáját hozza, ami a „melegházasság” 2016-os, olasz bevezetése előtt jogilag „elismerte” a melegpárokat. Majd az „átnevelési” terápiák és az interszex személyek műtétei ellen szólal fel.

Nem azzal foglalkoznak, ami a dolguk

A Mandiner megkereste Karácsony Ádámot, aki fideszes színekben Pest megyét képviseli Régiók Bizottságában. Mint Karácsony Ádám mondja: az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy

Öt évvel ezelőtt még sokkal inkább az eredeti céljával foglalkozott a testület, azaz a régiók, városok szemléletét, érdekeit csatornázták be a brüsszeli mechanizmusokba, és az Európai Bizottság jogszabálytervezeteihez tett javaslatokat. Mára azonban elharapóztak a testületen belül az ideológiai viták.

Azért vagyok nagyon szomorú, mert ugyanaz a szemlélet érhető tetten, mint az Európai Parlamentben és a mainstream nyugati médiában: promotáljuk, pozitívan diszkrimináljuk ezt a jelenséget – mondta el a Mandinernek Karácsony.

Karácsony tizenhat módosító javaslatot nyújtott be a határozattervezethez, egyedüli konzervatívként. Ezeket mind leszavazta a testület. Leszavazták azt a javaslatát, ami szerint a gyűlöletbeszéd elítélése mellett hangsúlyozza a dokumentum a legitim viták szabadságát; leszavazták az a javaslatot, ami felhívta volna a figyelmet a terápiaválasztás demokratikus szabadságára egyes terápiás módok elítélése helyett; és

A szocialista frakcióvezető közölte a vitán, hogy szégyenletesnek tartja Karácsony Ádám módosító javaslatait. A dokumentum egyik alcíme LMBTQ-gyermekeket és fiatalokat említ, ennek kapcsán Karácsony elmondta: zavarja az alcím, mivel gyermekeknek még nincs kialakult nemi identitása a tudomány álláspontja szerint. Egy olyan, mástól származó módosító javaslatot viszont elfogadott a bizottság, ami a tolerancia kifejezést elégtelennek találva azt a tisztelet fogalmára cserélte le az egész dokumentumban.

A határozatot elfogadó ülésen Karácsony egyperces felszólalásában elmondta, hogy a tolerancia és a legitim viták biztosítása is fontos.

az ugyanis nem tolerancia, hogy csak a saját véleményüket tolerálják. Majd idézte Ferenc pápát, hogy nem az irányultság a baj, hanem ha valaki ezzel lobbizik. Azzal fejezte be a felszólalást, hogy az a baj, hogy ma már régen nem az elfogadásról van szó, és ez a véleménytervezet sem az elfogadásra helyezi a hangsúlyt, hanem a promócióra és a pozitív diszkriminációra. 

A határozatot végül 135 igen, 22 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el a testület. Ugyanakkor Karácsony egy-egy módosító javaslatára akár 60 igen szavazat is érkezett, bár mindegyiket leszavazták.

A Régiók Bizottságában október folyamán a Fidesz az Európai Néppárt soraiból átült az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába.

A bizottság elvileg egy tanácsadó testület

A Régiók Bizottsága uniós tanácsadó szerv, melyet honlapja szerint  az EU-országok regionális és helyi hatóságainak képviselői alkotnak. 329 tagja és ugyanennyi póttagja van. Az EU testületeinek, azaz az „Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek konzultálnia kell a Régiók Európai Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő témákkal – pl. az egészségüggyel, oktatással, foglalkoztatással, szociálpolitikával, gazdasági és társadalmi kohézióval, közlekedéssel, energiaüggyel és éghajlatváltozással – kapcsolatos jogszabályok kidolgozása során. Ha ezt elmulasztják, a Régiók Európai Bizottsága keresetet indíthat ellenük a Bíróságnál. A Régiók Európai Bizottsága

A Régiók Európai Bizottsága saját kezdeményezésre is véleményt adhat ki.”

E bizottság tagjai a helyi, illetve a regionális önkormányzatok választott képviselői közül kerülnek ki. Mindegyik uniós ország maga jelöli ki, kiket kíván a Régiók Európai Bizottságába delegálni. A jelölteket az Európai Unió Tanácsa nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható. Az, hogy az egyes uniós tagállamok hány személyt jelölhetnek a Régiók Európai Bizottságába, az adott ország népességétől függ. Az egyes országokból delegált tagok nemzeti delegációkat alkotnak, melyek összetételének tükröznie kell az adott ország politikai, földrajzi, regionális és helyi viszonyait. Ezen túlmenően mindegyik tag beléphet a Régiók Európai Bizottságán belül működő politikai csoportok valamelyikébe, melyek lényegében az EP-ben működő pártok.