Nyitókép: Kate Feeney
LMBTQ-állásfoglalást fogadott el az Európai Unió egyik tanácsadó szerve, a Régiók Bizottsága 2021. október 14-én, lesöpörve a konzervatív szellemiségű módosító javaslatokat. A bizottság profiljától idegen lépésről Karácsony Ádámot kérdeztük, aki fideszes színekben Pest megyét képviseli Régiók Bizottságában.
Az elvileg a tagállami szint alatti régiók érdekérvényesítésével foglalkozó testület Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) címmel adoptálta legfrissebb határozatát (melyről itt írtunk).
A bizottsági javaslatot Kate Feeney ír képviselőnő (Fianna Fáil) nyújtotta be, aki október 14-én, a javaslatról való végszavazás előtti felszólalásában kifejezte amiatti sajnálkozását, hogy egyes EU-s tagállamok nem szavazták meg az EU LMBTQ-stratégiáját, és arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy
ne folyósítson forrásokat azon tagállamoknak, amelyek nem veszik figyelembe úgymond az „emberi jogokat”.
Karácsony elmondása szerint egy német képviselő még arra is utalt, hogy akinek nem tetszenek az EU LMBTQ-állásfoglalása, az kiléphet az unióból.
A nemzeti törvényhozások megkerülése
Az állásfoglalás szerint mindenesetre a bizottság „üdvözöl minden eddigi, európai és nemzeti szinten végzett munkát, többek között az Európai Bizottság »Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)« című közleményének közzétételét és az abban foglalt, az LMBTIQ-személyek egyenlőségének az Európai Unióban történő előmozdítását célzó politikai célokat és intézkedéseket”.
Mint az állásfoglalást írja, a Régiók Bizottságának „szilárd meggyőződése, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak egy olyan európai társadalom kialakításában, amely nem bizonyos polgárok kirekesztésén, hanem az összes polgár befogadásán alapul, és egyetért azzal, hogy az inkluzív és a sokszínűséget előmozdító stratégiák mind a köz-, mind a magánszektorban fontosak az LMBTIQ-személyek által tapasztalt összetett kihívások és élethelyzetek kezelésében”.
Miután számos eddigi lépést üdvözöl, és tovább hangsúlyozza a helyi önkormányzatok szerepét, majd megállapítja, hogy szerinte még mindig tapasztalható diszkrimináció, a dokumentum felszólít a gyűlöletbeszéd elleni további küzdelemre is. Emellett kifejezi
abbéli reményét, hogy a gyűlöletbeszéd uniós szinten bűncselekmény lesz,