Az mRNS-vakcinák alapját képező kutatásokért felelős tudós felfedezései rendkívül nagy mértékben segítették a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését, mégis elmaradt az elismerés. Ő azonban nem csügged. Ahogy a magyar kutatóbiológus a Forbesnak elmondta:
Csak az érdekel és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van ráhatásom, és a díjbizottságokéra nincs.
A Svéd Akadémia döntését a szakmai többség igencsak érdekesnek tartotta. A Science tudományos lap is rácsodálkozott, hogy idén nem a koronavírus elleni vakcinákat megalapozó kutatások kiötlői kapták a Nobel-díjat, noha Karikó Katalint nem említik név szerint. Az elismerést végül az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
A közfelháborodást a Svéd Akadémia is érzékelte, így a főtitkár, Göran Hansson kénytelen volt megszólalni a témában. Úgy vélekedett: nem az a kérdés, hogy az mRNS-vakcinák kifejlesztése sikertörténet-e vagy sem, hanem az, hogy mikor és milyen felfedezésért fogják odaítélni a jövőben. Ehhez időre van még szükség, ezért mindenkit türelemre intett:
„Az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amely hatalmas előnyére vált az egész emberiségnek. Ez az a fajta felfedezés, amelyet jelölni fognak.
De időre van még szükségünk.
Fotó: MTI/Cseke Csilla