Egy XIV. századi itáliai szerzetes írt először Amerikáról

Köztudott, hogy a vikingek jóval azelőtt átkeltek az Atlanti-óceánon, hogy Kolumbusz Kristóf partra szállt volna a mai Dominikai Köztársaság partjainál. A viking sagák a mai Kanada partjaira irányuló expedíciókról mesélnek, például arról, miként jutottak el Hellulandba, amelyet a tudósok a mai Baffin-szigettel, illetve Labradorral azonosítanak. A viking települések, Markland (a mai Labrador vagy Új-Fundland területén feküdhetett) és Vinland (Új-Fundland vagy egy ettől délebbre eső területen helyezkedhetett el) nyomait 1960-ban meg is találták a régészek, akik skandináv épületek maradványaira bukkantak Új-Fundlandon.

Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem középkori latin irodalmának professzora, a Terrae Incognitae című tudományos folyóiratban megjelent dolgozatából azonban kiderül, hogy egy olasz szerzetes, Galvaneus a 14. század elején írt könyvében már utalt a kontinensre. 

Ezt a földet Marckaladaként/Markland említi a milánói szerzetes, amelyről szerinte egyes izlandi források beszélnek. A tudósok ma Észak-Amerika Atlanti-óceáni partvidékének egy részeként azonosítják ezt a területet. Galvaneus hivatkozása, amely valószínűleg Genovában hallott, korabeli szóbeli forrásokból származik, az első írásos említés az amerikai kontinensről a Földközi-tenger térségében, és tanúsítja a Grönlandon túli területekről szóló viking történetek ismeretét 150 évvel Kolumbusz előtt. 

Fotó: Leemage via AFP