Kanada választott: Justin Trudeau megmentette hatalmát

Bár elemzők eredetileg úgy látták, hogy Justin Trudeau kanadai liberális miniszterelnök akár el is veszítheti a hatalmat, vagy súlyosan meggyengülhet, végül valamivel megerősödve került ki az előrehozott parlamenti választásokból, melyeket a koronavírus-járvány közepette írt ki.

Az ellenzék végig

Az előzetes felmérések fej-fej melletti eredményt jósoltak a rivális konzervatívok és a kormányfő liberálisai számára. A rossz eredmény akár megingathatta volna Trudeau pártelnöki székét is, ám úgy néz ki, a kockáztatás legalább tűrhető eredményt hozott – foglalja össze a helyzetet a Fox News.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Trudeau stabil kisebbségi kormányt vezetett, és nem fenyegette a bukás veszélye, így a kockáztatás merész volt. A kormányfő valószínűleg úgy logikázott, hogy jó eredményt fog szülni a koronavírus-járvány szerinte sikeres kezelése. Kanada jelenleg jól teljesít átoltottság terén, és a kormány hatalmas összegekkel támogatja a gazdaság élénkítését. 

Eközben a kanadai konzervatívok hozzáállása inkább a hazai Mi Hazánk stratégiáját tükrözi:

Kanadában jelenleg fontos vitatéma, hogy Trudeau a vasúti és légi közlekedéshez kötelezővé tenné az oltást.

A konzervatívokat vezető Erin O’Toole nem követelte meg pártjának jelöltjeitől, hogy beoltsák magukat, és nem volt hajlandó megmondani, hányan nem oltakoztak. Trudeau azzal támadta őt, hogy jobban érdekli az oltásellenesek jogainak védelme, mint a saját pártja, mely Trudeau szerint is a normalitáshoz akarna visszatérni. A lokális politika is nagy figyelmet kapott, mivel Trudeau a kampányban bedobta, hogy Albertában, ahol konzervatív vezetés van, rövidesen kifogynak a szabad kórházi ágyakból.

A konzervatívok ezúttal alulmaradó vezető, O’Toole a középre kezdte tolni a pártot, engedve olyan témákból, mint a klímaváltozás-ellenesség és a fegyverjogok, így próbálva növelni az USA-nál baloldalibb országban táborát. „Én nem olyan vagyok, mint a konzervatívok apukád idejében” – nyilatkozata egy helyütt, a fiatalokat megszólítandó. Más kérdésekben viszont az amerikai jobboldal húrjait pengeti, ő például áthelyezte volna a kanadai követséget Izraelben Jeruzsálembe. 

A középre húzás és az oltásellenesek jogainak védelme azonban láthatóan nem jött be:

Cikkünk publikálásakor a liberálisok 157 körzetben állnak nyerésre, a konzervatívok 121-ben, a quebeci Québécois párt 32-ben, míg a baloldali Új Demokraták 24-ben.

Ezzel Trudeau megnyerte a választást, de nem szerzett többséget. A nyereség viszonylag kicsinek tűnik, konkrétan egyel több székben bízhatnak a 338 tagú parlamentben, mint 2019-ben.

Trudeau köszönő üzenetében úgy értékelte, hogy a kanadaiak arra adtak neki újból mandátumot, hogy „segítsünk az országnak túljutni a járványon”, és „visszatérhessetek azokhoz a dolgokhoz, amiket szerettetek csinálni”. Daniel Béland, a montreali McGill Egyetem professzora úgy értékelte a helyzetet, hogy Trudeau kockáztatása nem jött be, mert ennél jobb eredményt remélt, győzelme „keserédes”.

„Lényegében visszajutottunk oda, ahonnan kiindultunk, mivel a kisebbségi kormányú parlament úgy fog kinézni, mint az előző. Trudeau és a liberálisok megmentették magukat, hatalomban maradtak, de sok kanadai, akik nem akartak a járvány alatt választani, valószínűleg nem örültek ennek” – véli a professzor.