Zsákutcába tart a német energiaforradalom

„Úgy tűnik, hogy 2021-ben Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű üvegházhatású gáz-kibocsátás növekedését produkálhatja. Az első félév megfigyelései alapján a koronavírus-járvány utáni helyreállítás a 2008-as válságot követő gazdasági visszapattanásnál is nagyobb szennyezések árán valósul meg, ami – a tendencia enyhülése esetén is – meghiúsíthatja a német klímavédelmi célok teljesülését. 

Az idei év első felében a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás 21 millió tonnával (az előző év azonos időszakához képest mintegy 25 százalékkal) emelkedett Németországban. A koronavírus-járvány terjedését mérséklő intézkedések enyhülése lehetővé tette a gazdasági aktivitás növekedését és a helyreállítás megkezdését, ami a járvány előtti szintre emelte az energiakeresletet. Ezzel párhuzamosan azonban az – energetikai szempontból – kedvezőtlen időjárási feltételek a növekvő kapacitások ellenére sem biztosították, hogy Németország többletigényét megújulókkal elégítse ki: a szélturbinák termelésének 25 százalékos visszaesését a napelemekből származó energia enyhe növekedése nem tudta ellensúlyozni. 

Az időszak nyertesei a fosszilis kapacitások voltak: a széntüzelésű erőművek által megtermelt villamos energia csaknem negyven, a gáztüzelésű erőművekből származó áram 15 százalékkal növekedett az előző évhez képest.

Az első félév adatai alapján a német energiaátmenet szakmai támogatására létrehozott Agora Energiewende kutatóintézet frissítette az ország egészének 2021-es szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó előrejelzését. A tanulmány két forgatókönyv extrapolálásából összesen 47 millió tonnás emelkedést valószínűsít, ami a klímapolitikában jellemző kiindulóévnek tekintett 1990 óta a legnagyobb növekményt jelentené (az eddigi legmagasabb, mintegy harmincmillió tonnás értéket a 2008-as válság után, 2010-ben mérték). Ráadásul – a modellezés eredményei alapján – ha a kedvezőtlen tendencia folytatódik, a kibocsátástöbblet akár a hetvenmillió tonnát is elérheti. Dr. Patrick Graichen, az intézet igazgatója szerint az eredmények főképp azért aggályosak, mert rámutatnak: a 2020-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési cél elérése a koronavírus-járványnak, valamint egyéb speciális hatásoknak volt köszönhető, és nem a németek klímavédelmi intézkedéseinek. A növekmény hatására az összesített és ágazati törekvések egyaránt meghiúsulnak, és az ország »visszatér a startvonalra«.”

Nyitóképen: Weisweiler lignitüzemű erőmű. Fotó: Malte Ossowski / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance / AFP