A szakpolitikának a fő célkitűzéseit nem érdemes ideológiavezérelt célokkal kiegészítenie.
„Úgy tűnik, hogy 2021-ben Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű üvegházhatású gáz-kibocsátás növekedését produkálhatja. Az első félév megfigyelései alapján a koronavírus-járvány utáni helyreállítás a 2008-as válságot követő gazdasági visszapattanásnál is nagyobb szennyezések árán valósul meg, ami – a tendencia enyhülése esetén is – meghiúsíthatja a német klímavédelmi célok teljesülését.
Az idei év első felében a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás 21 millió tonnával (az előző év azonos időszakához képest mintegy 25 százalékkal) emelkedett Németországban. A koronavírus-járvány terjedését mérséklő intézkedések enyhülése lehetővé tette a gazdasági aktivitás növekedését és a helyreállítás megkezdését, ami a járvány előtti szintre emelte az energiakeresletet. Ezzel párhuzamosan azonban az – energetikai szempontból – kedvezőtlen időjárási feltételek a növekvő kapacitások ellenére sem biztosították, hogy Németország többletigényét megújulókkal elégítse ki: a szélturbinák termelésének 25 százalékos visszaesését a napelemekből származó energia enyhe növekedése nem tudta ellensúlyozni.
Az időszak nyertesei a fosszilis kapacitások voltak: a széntüzelésű erőművek által megtermelt villamos energia csaknem negyven, a gáztüzelésű erőművekből származó áram 15 százalékkal növekedett az előző évhez képest.
Az első félév adatai alapján a német energiaátmenet szakmai támogatására létrehozott Agora Energiewende kutatóintézet frissítette az ország egészének 2021-es szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó előrejelzését. A tanulmány két forgatókönyv extrapolálásából összesen 47 millió tonnás emelkedést valószínűsít, ami a klímapolitikában jellemző kiindulóévnek tekintett 1990 óta a legnagyobb növekményt jelentené (az eddigi legmagasabb, mintegy harmincmillió tonnás értéket a 2008-as válság után, 2010-ben mérték). Ráadásul – a modellezés eredményei alapján – ha a kedvezőtlen tendencia folytatódik, a kibocsátástöbblet akár a hetvenmillió tonnát is elérheti. Dr. Patrick Graichen, az intézet igazgatója szerint az eredmények főképp azért aggályosak, mert rámutatnak: a 2020-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési cél elérése a koronavírus-járványnak, valamint egyéb speciális hatásoknak volt köszönhető, és nem a németek klímavédelmi intézkedéseinek. A növekmény hatására az összesített és ágazati törekvések egyaránt meghiúsulnak, és az ország »visszatér a startvonalra«.”
Nyitóképen: Weisweiler lignitüzemű erőmű. Fotó: Malte Ossowski / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Most kell csak igazán résen lennie Donald Trumpnak.
A magyar gazdaság gyorsulhat, az infláció pedig alacsony maradhat, bár sok a kockázat – derült ki az MBH elemzőinek friss előrejelzéséből. A Barátság kőolajvezeték újraindítása egyértelműen segítene Magyarország gazdasági teljesítményén.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
Hol a vége az őrületnek a világban?
