A névtelenséget kérő újságírók azt írják: különösen a női újságírók védelme érdekében lenne sürgető őket megóvó lépéseket tenni.
A nemzetközi közösséghez fordult szombaton több mint száz afgán újságíró, azt kérve, hogy szülessenek olyan intézkedések, amelyek megvédik a sajtószabadságot Afganisztánban. A nevük mellőzését kérő újságírók a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű újságíró-szervezeten keresztül közzétett felhívásukban azt írják, hogy
Úgy vélik, hogy a foróriporterek és tudósítók elleni támadások és a hatalmat megszerző iszlám szélsőséges táliboknak a sajtó tevékenységébe történő beavatkozása miatt „a legrosszabbtól lehet tartani”. Az újságírók konkrét támogatást kérnek, hogy a szerkesztőségek folytatni tudják munkájukat, a veszélyben lévő újságírók számára pedig
„A tálibok megmutatták, hogy nem tűrik meg a szabad sajtó működését”
Az elmenekülőknek abban kérnek segítséget, hogy újságíróként dolgozhassanak tovább. Az RSF azt közölte, hogy a „Kihalás fenyegeti az újságírást Afganisztánban című kiáltványt” 103, különféle etnikai származású és politikai hovatartozású afgán újságíró írta alá, köztük 20 nő is.
A szervezet a szerzőkről annyit árult el, hogy tízen közülük már elhagyták az országot, de többségük jelenleg is Afganisztánban dolgozik. Mindannyian tartanak azonban attól, hogy családtagjaikon torolják meg kiállásukat, ezért névtelenek akarnak maradni.
„A tálibok megmutatták, hogy nem tűrik meg a szabad sajtó működését, sem Kabulban, sem a tartományokban. Félő, hogy az első uralmukra jellemző legsötétebb korszakba zuhanunk vissza” – fogalmazott Christian Mihr, az RSF németországi szervezetének vezetője.
(MTI)
Fotó: AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Ukrajna őszinte és jó tanács helyett illuzórikus reményt kapott nyugati szövetségeseitől.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
Egy laza csevegés és jó kis vitatémák várnak! Csütörtökön érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
