Nagyjából tucatnyi, közel-keleti, közép-ázsiai és európai ország segíti azokat az amerikai műveleteket, amelynek során amerikai és más állampolgárokat menekítenek ki az afgán fővárosból a tálib hatalomátvétel után – közölte az amerikai kormány helyi idő szerint pénteken.
Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta: az Afganisztánnal szomszédos országok közül Tádzsikisztán és Üzbegisztán, továbbá a közép-ázsiai térségből Kazahsztán, a Perzsa (Arab)-öböl térségében Katar, Kuvait, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek, Európában pedig Németország, Olaszország, Dánia és Törökország teszi lehetővé, hogy a területén keresztül folytatódjon az amerikai evakuálás.
Ez nem csupán azt jelenti, hogy a felsorolt országok engedélyezik a Kabulból induló amerikai repülőgépek leszállását, hanem azt is, hogy átmenetileg befogadják a repülőgépek utasait, az Afganisztánból kimenekített embereket.
Az Egyesült Államok még több ezer embert akar kimenekíteni Afganisztánból, elsősorban azokat, akik az amerikai vezetésű külföldi erőknek dolgoztak tolmácsként vagy bármilyen hasonló beosztásban. Pénteken csaknem hat órán át egyetlen gép sem tudott felszállni a kabuli repülőtérről, mert telítődött a legközelebbi, katari al-Udeid légi bázis, ahol nyolcezer evakuált embert szállásoltak el.
A tálib hatalomátvétel után az afgán fővárosban kialakult helyzetet mutatja az amerikai védelmi minisztérium pénteki jelentése, amely szerint 169 amerikai állampolgárt három katonai helikopterrel kellett az amerikai ellenőrzés alatt álló kabuli repülőtérre vinni az onnan mindössze kétszáz méterre lévő Baron szállóból. Vidékről a különféle amerikai hírszerző szolgálatok és a különleges egységek segítenek az amerikai és más állampolgároknak eljutni a kabuli repülőtérre – közölték az amerikai hadsereg nevük elhallgatását kérő, magas beosztású illetékesei.
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 70 százaléka szerint jó döntés volt 20 év után kivonni az amerikai csapatokat Afganisztánból. A Chicago Council on Global Affairs intézet júliusban – tehát még a kabuli nemzetközi repülőtéren a tálib hatalomátvétel után kialakult zűrzavar előtt – elvégzett közvélemény-kutatása szerint a demokrata párti szavazók 77 százaléka, a függetlenek 73 százaléka, míg a republikánus párt szavazóinak 56 százaléka ért egyet a csapatkivonással.
(MTI)
Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A megkérdezettek leginkább az online médiatérben találkoznak háborús propagandával.
Eddig erőforrásnak mondtátok a migrációt, most meg már csapás, ami lesújtott rátok?
