Amerikai jelentések szerint a tálibok sorra végzik ki a foglyul ejtett kormánypárti csapatokat.
A tálibok afganisztáni kormánycsapatokat végeznek ki, olyanokat, akik korábban megadták magukat – állította az USA – a legutóbbi figyelmeztetésben, miszerint a dzsihadista harcosok szörnyűségeket követtek el az általuk elfoglalt területeken.
További jelentéseket hallunk a magukat megadó afgán csapatok tálibok általi kivégzéseiről”
– tweetelte csütörtökön az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége. „Ez mélyen felkavaró és háborús bűnnek minősülhet”
Eleinte nem volt világos, hogy honnan érkeztek az új jelentések, később egy Faryab tartományban a múlt hónapban készített videón látszott, ahogy a tálib harcosok 22 afgán kommandóst mészárolnak le, miután megadják magukat, köztük egy ismert tábornok fia is az áldozatok között volt.
Kormányzati alakulatok százai adták meg magukat a táliboknak, miután a harcok májusban fellángoltak az amerikai csapatok kivonásával. Sokan közülük egyetlen lövés nélkül adta meg magát, másokat azonban lemészároltak, megint másokat körtbekerítettek, ezáltal elvágták mindenféle utánpótlástól, melyet Kabulból remélhetnek.
Az ország számos pontján heves harcok zajlanak, súlyos a helyzet egyebek mellett Kandahár tartományban is, amelynek azonos nevű székvárosa is ostrom alatt áll. Eközben az északnyugati, perzsa kultúrájú Herát tartomány szintén azonos nevű székhelyén a fegyveresek elfoglalták a rendőrkapitányságot, Kunduzban, Sibarganban és Faráhban pedig a repülőteret, tovább nehezítve a kormányzati biztonsági erők utánpótlását.
Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint Gazni kormányzója, Daud Lagmáni megállapodott a tálibokkal, hogy átadja nekik a várost, cserében ép bőrrel elmenekülhet. Majd Kabul felé menekülve elfogták és letartóztatták őt a kormányerők, azért, mert feladta a várost.
Az afgán kormány csütörtökön felajánlotta a hatalom megosztását a táliboknak, cserében az országszerte tomboló erőszak leállításáért. A felkelők azonban ezt határozottan elutasították – jelentette csütörtök este az al-Dzsazíra bennfentes forrásokra hivatkozva. A hírtelevízió információt azonban a kabuli kormányzat nem erősítette meg.
A Reuters brit hírügynökség szerint Zabihullah Mudzsahid, a tálibok szóvivője kijelentette: „nem tud a kormányzat ajánlatról”, de – mint fogalmazott – „semmilyen hasonló ajánlatot nem fogadunk el, nem akarunk a kabuli kormányzat partnerei lenni egyetlen napig sem”.
Közben a Kabul felé vezető utak megteltek, sokan menekülnek a harcok elől, a tömegbe egyes jelentések szerint tálib fegyveresek is vegyülhettek, akik a fővárosban merényleteket tervezhetnek a diplomáciai képviseleteknek otthont adó, úgynevezett zöld zónában.
A tálibok a Reuters brit hírügynökség által idézett amerikai hírszerzési értékelések szerint harminc napon belül körülzárhatják, kilencven napon belül pedig el is foglalhatják Kabult. Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a nemzetközi erők kivonása.
(MTI, Daily Mail)
Fotó: AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Dietz Gusztáv eljut idáig. Jövőre a Kabul művelet című, nagyszabású katonai drámában láthatjuk. Interjúnk.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Kötelesek elrejteni hangjukat, arcukat és testüket tetőtől talpig. Visszaállították a házasságtörő nők megkorbácsolását és megkövezését is.
Az Afganisztánban hatalmat gyakorló radikális iszlamisták minisztériumának tájékoztatása szerint tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe „erkölcstelen viselkedés” címén.
A „gond” annyi, hogy ezt a német hatóságok is kezdik észrevenni, és most már kitoloncolás járhat érte.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
