Az ajánlat értelmében a kormány mellett a tálibok is részt vehetnének a hatalom gyakorlásában, azzal a feltétellel, hogy lemondanak az erőszakról.
A hatalom megosztását ajánlotta fel a kabuli kormány a táliboknak cserében az országszerte tomboló erőszak leállításáért - nyilatkozták kabuli kormányzati források az AFP francia hírügynökségnek.
Béketerv, katari közvetítéssel
Kabul az afgán kormány és a tálibok között közvetítő Katart kérte fel, hogy tolmácsolja az ajánlatot a lázadóknak. Az ajánlat értelmében a kormány mellett a tálibok is részt vehetnének a hatalom gyakorlásában, azzal a feltétellel, hogy lemondanak az erőszakról – mondta el az AFP-nek egy forrás, aki részt vesz a dohai béketárgyalásokon.
Ugyanakkor az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió értesülése szerint a kabuli elnöki palota nem erősítette meg a hatalommegosztási ajánlat hírét, hanem azt hangsúlyozta, hogy nem változott a kormány álláspontja a Katarban zajló béketárgyalásokon.
Az afgánközi tárgyalásokon a kabuli kormányt képviselő küldöttség vezetője, Abdulla Abdulla, a nemzeti megbékélési tanács vezetője éppen amerikai, kínai, orosz, illetve az Afganisztán regionális szomszédjait képviselő tisztségviselőkkel tanácskozik Dohában. Abdulla csütörtökön közölte, hogy
de a táliboknak tett esetleges hatalommegosztási ajánlatról nem tett említést. Az afganisztáni harcok lezárását célzó béketárgyalásokat 2020 szeptemberében kezdték meg Dohában a kabuli kormány és a tálib lázadók képviselői. A két küldöttségnek számos konkrét kérdésben kellene megállapodásra jutnia, többek között egy átmeneti kormány megalakításáról, a foglyok szabadon bocsátásáról, az alkotmányról, a tűzszünetről. Egyelőre nem történt lényegi előrelépés.
Tálib nyomulás
Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a külföldi haderő kivonása. A tálibok azóta óriási területeket vontak az ellenőrzésük alá, és már a fővárost, Kabult fenyegetik. Csütörtökön a tálibok elfoglalták a Kabultól 150 kilométerre délnyugatra fekvő Gazni városát. Ez már a tizedik tartományi székhely, amely a radikálisok kezére került egy hét alatt.
A NATO csaknem két évtized után vetett véget afganisztáni missziójának. Az Egyesült Államok is döntő részben kivonta már erőit, s Joe Biden elnök nemrég közölte, hogy az amerikai csapatok várhatóan augusztus 31-ig fejezik be kivonulásukat Afganisztánból.
(MTI)
Címlapképen: Radikális iszlamista tálib harcosok járőröznek az általuk elfoglalt közép-afganisztáni Gazni városban.
Forrás: MTI/EPA/Navid Tanha
A Tisza elnöke valószínűleg pont olyan figyelmesen tekintette meg az incidensről készült felvételt, ahogyan Tarr Zoltán önleleplező videóját is.
Még Lengyelország is belátta, hogy egy háborúban álló országot felvenni a NATO-ba és az EU-ba nem épp a legokosabb dolog.
Visszavennék az irányítást a főváros felett, de a politikai bizonytalanság nem segít.
Százéves álom válik valóra.
Két magyar lány esett brutális szexuális erőszak áldozatául Szicíliában, az elkövetők migránsok voltak – az eset lavinaként indította el az olasz közösségi média felháborodását.
Nyilvánosságra hozták a támadásról és az áldozat utolsó pillanatairól készült megrázó felvételt. A gyilkosra akár halálbüntetés is várhat.
„Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – üzente a miniszterelnök Kötcsén. Most kiderült, kiknek szólt az üzenet.
