Adzsmal Ahmadi, az afgán jegybank külföldre menekült elnöke arról számolt be, hogy az iszlamista tálib lázadók az Afgán Központi Bank (DAB) nagyjából kilencmilliárd dolláros tartalékának mindössze 0,1-0,2 százalékához férhetnek hozzá. Ennek az összegnek nagy részét nemzetközi tartalékok teszik ki, például amerikai államkötvények, vagyoneszközök és arany formájában, pusztán kisebb hányada van a dél-ázsiai országban készpénzben. Emellett azt is kifejtette, hogy Afganisztánban a jegybanknak „a nullához közelít” a dollártartaléka, mivel a radikális felkelők offenzívájára tekintettel nem kapták meg a tervezett szállítmányt külföldről.
A tálibok komoly nehézségekbe ütközhetnek, ha hozzá akarnak jutni a jegybank nemzetközi tartalékaihoz, minthogy a csoportot a világ számos országa, köztük az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon, s így szigorú szankciók vannak ellene érvényben.
A tálibok győztek katonailag, most viszont kormányozniuk kell. Nem lesz egyszerű”
– hangsúlyozta.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A gyakorlati jelentése Ahmadi beszámolójának az, hogy a valutaérték hiánya nagy valószínűséggel a nemzeti fizetőeszköz gyors leértékelődésével fog járni, a tálibok külföldi nyitásának első pillanatában, ami a helyi infláció emelkedését fogja okozni. Emellett fontos az is, hogy mivel nem férnek hozzá a kilencmilliárd dolláros tartalékhoz, így jóval kisebbek a gazdaságpolitikai lehetőségeik.
(MTI)
Nyitókép: Az Afgán Központi Bank épülete
MASSOUD HOSSAINI / AFP