Önkényesen magához ragadta a hatalmat a tunéziai elnök

Az államfő mindezt azután tette meg, hogy az észak-afrikai országban a kijárási korlátozások ellenére hatalmas tüntetéseket tartottak, a romló gazdasági helyzet és a koronavírus-járvány félrekezelése miatt – számolt be az euronews.com.

A lap azt írja: a bejelentés után honvédségi járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig katonák akadályozták meg, hogy a házelnök belépjen az épületbe.

és arra kérte híveit, hogy vonuljanak utcára és védjék meg az alkotmányt, úgy mint az arab tavasz kezdetén 2011-ben. Kaisz Szaíd elnök mindenkit arra figyelmeztetett: a védelmi erők éles lőszert is be fognak vetni csak, hogy rendet teremtsenek. Így félő, hogy a 10 évvel ezelőtti véres események megismétlődnek.

Az elnök az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be intézkedéseit. A 80. cikk azt mondja ki, hogy az ország biztoságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével és értesítette az alkotmánybíróság elnökét.

Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány. Az országnak hét évvel az új alkotmány elfogadása után sincs alkotmánybírósága, mert nem sikerült megállapodni a bírák kinevezéséről.

2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő autoriter rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.

Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Meszara