Kaisz Szaíd, tunéziai államfő vasárnap éjjel felfüggesztette a parlament működését, elvette a képviselők mentelmi jogát és leváltotta a miniszterelnököt.
Az államfő mindezt azután tette meg, hogy az észak-afrikai országban a kijárási korlátozások ellenére hatalmas tüntetéseket tartottak, a romló gazdasági helyzet és a koronavírus-járvány félrekezelése miatt – számolt be az euronews.com.
A lap azt írja: a bejelentés után honvédségi járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig katonák akadályozták meg, hogy a házelnök belépjen az épületbe.
és arra kérte híveit, hogy vonuljanak utcára és védjék meg az alkotmányt, úgy mint az arab tavasz kezdetén 2011-ben. Kaisz Szaíd elnök mindenkit arra figyelmeztetett: a védelmi erők éles lőszert is be fognak vetni csak, hogy rendet teremtsenek. Így félő, hogy a 10 évvel ezelőtti véres események megismétlődnek.
Az elnök az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be intézkedéseit. A 80. cikk azt mondja ki, hogy az ország biztoságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével és értesítette az alkotmánybíróság elnökét.
Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány. Az országnak hét évvel az új alkotmány elfogadása után sincs alkotmánybírósága, mert nem sikerült megállapodni a bírák kinevezéséről.
2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő autoriter rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Meszara
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Bővítik az Erasmus-programot, csak a magyarokat hagyják ki, miközben kinyitják a kapukat az afrikai és közel-keleti diákok előtt.
Válaszút elé érkezett az ukrán elnök – mutatott rá a Faktum tényellenőrző portál.
