A Next Generation EU keretén belül az Európai Unió 750 milliárd euróval támogatja a tagállamok kilábalását a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Unió gazdasági helyreállítási zászlóshajó projektje több tagállamban – így például Németországban – is falba ütközött. Most Portugáliában ütötte fel a fejét egy újabb akadály, miután
egy nemzetközi befektetőket tömörítő csoport – a Recover Portugal – arra figyelmeztet, hogy a portugál bankszektorban tapasztalt jogi aggályok miatt az uniós mentőcsomag pénzügyi háttere nem biztosított.
, hogy a portugál bankszektorban tapasztalt jogi aggályok miatt az uniós mentőcsomag pénzügyi háttere nem biztosított. Nemzetközi befektetők nélkül az Unió nem lesz képes biztosítani a mentőcsomag fedezetét, márpedig úgy tűnik, hogy egyes befektetői körök sem az uniós vezetéssel, sem pedig a soros elnökséget adó Portugáliával nincsenek megelégedve. Utóbbi esetében a rossz befektetői légkört a portugál központi bank 2015-ös döntése idézte elő, mely nyomán Portugália egyik legnagyobb bankját, a Banco Espírito Santot (BES) visszahozták a csőd széléről. A bank erősen megkérdőjelezhető üzleti modellje igen rövid idő alatt több milliárd euró veszteséget termelt, a bank bezuhanása az egész portugál bankszektort megingatta volna, amit az EU összes tagállama megérzett volna.
A központi bank ezért 2014-ben 4,4 milliárd euróval segítette ki a bajba jutott bankot, azonban ennyivel nem érte be az állam. A BES-t ugyanis szétválasztották, és az állami forrás segítségével létrehoztak egy új bankot, a Novo Bancot. Mindez azonban azt is jelentette, hogy a BES-t, illetve annak veszteséges üzleti modelljét érintetlenül hagyták és a befektetői körnek sem nyújtottak mentőövet.
Azonban az igazán vitatott döntés végül mégsem a bank feldarabolása lett.
2015 végén a központi bank úgy döntött, hogy a Novo Banco tőkeszükségletei miatt utólagosan és egyoldalúan beleszól a két bank kötvényeinek szétválasztásba, amit a nemzetközi befektetők élesen kritizáltak. A hivatalos álláspont szerint erre azért volt szükség, hogy a felhalmozott veszteségek ne az adófizetőket terheljék, így viszont egyes befektetők igazán rosszul jártak.