A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa kifejtette, hogy a menekültügyi adatokból kibontakozó kép az Európai Unió területére belépő menedékkérők számának jelentős emelkedését mutatja, különösen az úgynevezett balkáni útvonalon.
Hozzátette, hogy a fejleményt megbeszéli frakciójával – a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjával –, „mert meg kell akadályozni, hogy a szabályozatlan migráció ismét aggasztó méreteket öltsön”.
Az emberek az évi 200 ezer bevándorlót képesek elviselni
A szeptember 26-i Bundestag-választás után megalakuló új kormány hivatalba lépésével visszavonuló 71 éves miniszter megjegyezte: arra számít, hogy a téma akkor is aktuális lesz még, amikor átadja hivatalát az utódjának. A több mint negyven éve tartó pályafutása lezárására készülő politikus kiemelte, hogy tapasztalatai szerint a menedékkérők befogadását akkor támogatja a lakosság, ha számuk nem haladja meg az évi kétszázezret.
Amikor viszont a számuk jóval magasabb, akkor „társadalmi és politikai problémák keletkeznek”.
Ezeket lovagolta meg a nyolcvanas években a Republikánusok (Die Republikaner) nevű, időközben jelentéktelenné vált párt, és 2015-ben a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja – fejtette ki Horst Seehofer.
A migrációs válság évében, 2015-ben egymillióan érkeztek Németországba
Németországba a legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, 2019-ben 111 ezer, tavaly pedig 76 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF). A hivatal legutóbbi adatai szerint az idén a január-áprilisi időszakban 33 673 kérelmet nyújtottak be, ami ugyancsak csökkenés az egy évvel korábbi 34 578-hoz képest.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/DPA/Kay Nietfeld