Az elmúlt fél évszázadban Emmanuel Macron az első francia elnök, aki megemlékezett Napóleonról.
Emmanuel Macron francia államfő Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta a francia császár halálának kétszázadik évfordulóján Párizsban rendezett megemlékezésen elmondott beszédében.
akire sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek, miközben az 1799 és 1815 közötti, 15 éves hatalomgyakorlása miatt a francia történelem egyik legvitatottabb alakja.
Felvilágosult megemlékezés
A francia elnöki hivatal által előzetesen felvilágosult megemlékezésként beharangozott ünnepséget az 1795-ben létrehozott, tudósokat, művészeket, irodalmi személyiségeket tömörítő Institut de France-ban rendezték, ahol az államfő előtt történészek beszéltek Napóleon történelmi szerepéről.
„Bonaparte Napóleon hozzánk tartozik” – kezdte beszédét Emmanuel Macron,
miközben egy ellentmondásos portrét rajzolt fel a volt francia császárról, akinek elítélte az olyan hibáit, mint a rabszolgaság helyreállítása, és méltatta a nemzeti szuverenitás védelmezőjét, a törvényalkotót és a nemzetépítőt.
A francia elnök kiemelte, hogy
„nem kíván semmit engedni azoknak, akik azzal az indokkal akarják eltörölni a múltat, hogy az nem illeszkedik abba a gondolkodásba, amely a mának felel meg”.
Emmanuel Macron ezzel az Egyesült Államokból begyűrűző cancel culture, azaz az eltörlés kultúrája ellen emelt szót.
Nem a cancel culture-ra, nem a rabszolgaságra
„A császárságból lemondtunk a legrosszabbról, a császárból megszépítettük a legjobbat” – fogalmazott Emmanuel Macron, elítélve Napóleon önkényes és magányos hatalomgyakorlását. A rabszolgaságnak a helyreállításáról a francia elnök úgy vélte, hogy elárulta a felvilágosodás szellemiségét.
Guadeloupe, Martinique és Réunion szigetének lakói, akiknek többsége a franciák által odahurcolt rabszolgák leszármazottja.
Emmanuel Macron ugyanakkor megemlékezett a „stratégáról, a törvényhozóról, a nemzetépítőről, Franciaországnak azon részéről, amely meghódította a világot”. Kitért arra az államférfira is, aki márványba véste az emberek közötti polgári egyenlőséget a polgári törvénykönyvben, a törvény általi védelmet pedig a büntető törvénykönyvben.
Napoleon a nőket is alacsonyrendűnek tartotta
Emmanuel Macron szerint a francia állam ezt a fejlődést tükröző munkát folytatta a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésével, és a halálbüntetés eltörlésével, miután Napóleont sok bírálat érte azért, hogy a polgári törvénykönyvben a nőt a férjéhez képest alacsonyabb státuszba helyezte.
Az aktuális francia politikai helyzetre utalva Emmanuel Macron üdvözölte Napóleonban azt a vezetőt is, aki
„rendezte a viszonyt a nagy vallásokkal a konkordátum által”.
Saját politikai hitvallásával egybecsengve a francia elnök kiemelte, hogy „Napóleon pályája annak a bizonyítéka, hogy egyetlen ember megváltoztathatja a történelem menetét, ezért"érdemes kockáztatni.”
Az ellenzék azonnal bírálta az államfőt.
A radikális jobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője és elnökjelöltje sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Emmanuel Macron „csak sebtében emlékezett meg arról, aki olyan sokat tett a hazáért”, míg a baloldal azt sajnálta, hogy Napóleon ünneplése közben az államfő megfeledkezett a 150 évvel ezelőtt kezdődött párizsi kommünről.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
2024-ben eddig közel 7000 illegális bevándorlót fogtak el a francia tengerpartokon.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A Mandiner lapigazgatója szerint alaptalanul nevezte oroszpártinak lapunkat Donald Tusk.
Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.
