Alapjogokért Központ: A járvány sem írta felül az EB politikai agendáját

Az Alapjogokért Központ úgy látja, hogy az Európai Bizottság (EB) az elmúlt két évben nem azokkal a témákkal foglalkozott, amelyekkel a tagállamok polgárai szerint kellett volna, ehelyett a saját céljait előtérbe helyezve politizált. Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: legújabb elemzésükben arra keresték a választ, hogy az EB valóban a polgárok érdekei alapján dolgozik-e, és ehhez az Európa Unió saját közvélemény-kutatásait, az Eurobarométer eredményeit vették alapul.    

A polgárok akarata legyen az első

Hangsúlyozta, az EB döntéshozatalában a tagállamok polgárainak akarata kell, hogy érvényesüljön, ehhez képest a bizottság olyan ideológiai és szimbolikus témákat tűzött zászlajára, amelyek nem jelennek meg az európai polgárok által legfontosabbnak tartott témák között.    

Utóbbiakra példaként említette, hogy az Eurobarométer-felmérések szerint 2019-ben a migráció és az ahhoz kapcsolódó fenyegetések – a terrorizmus és a közbiztonság – volt ilyen téma, míg tavaly a koronavírus-járvány miatt átterelődött a fókusz a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásaira.    

Magyarország és Lengyelország vannak a célkeresztben

Kovács István azt mondta, hogy jogállamisági kérdések miatt az EB rendszeresen Magyarországot és Lengyelországot állítja pellengérre, ugyanakkor uniós közvélemény-kutatások szerint éppen az ezekben az államokban élők többsége gondolja úgy, hogy a hazájában nincs gond a demokráciával.    

Hozzátette: ezzel szemben például a Spanyolországban és Görögországban élőknek csupán mintegy harmada érzi úgy, hogy van beleszólása a közéletbe, de ezek az országok mégsem szerepelnek az EB jogállamisági aggályait megfogalmazó dokumentumokban.    

A járvány sem írta felül a politikai agendát

Az eseményen kiosztott elemzés szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a koronavírus okozta rendkívüli helyzet során sem lépett hátrébb a bizottság a saját politikai agendájának érvényre juttatásában.

Az Alapjogokért Központ úgy látja, az új javaslatok jelentős része azt célozza, hogy az uniós intézmény az általa renitensnek kikiáltott országokat, élükön Magyarországgal, próbálja sarokba szorítani.    

Kovács István zárásként kijelentette, hogy a bizottság nem az európai polgárok akarata szerint végzi a tevékenységét, és ez idegen a testület eredeti funkciójától, illetve a tagállamok állampolgárainak akaratától is.    

Távoli célként lebeg csupán a föderális Európa

Kérdésre válaszolva azt mondta, Brüsszelben megvan a felismerés arra, hogy az unió jelenlegi iránya tévút. Az igazgató azonban attól tart, ezt arra fogják felhasználni, hogy a föderális Európa, az Európai Egyesült Államok irányába tegyenek lépéseket.    

Ehhez kapcsolódva Kovács Attila, a központ uniós projektvezetője arról beszélt, hogy az EB a koronavírus-járvány okozta figyelmet kihasználva titokban akarja azokat a konfliktusos anyagokat átvinni az uniós jogalkotás rendszerén, amelyeket éles politikai csatában nem tudna. Ezek között említette a bizottság demokrácia-, migrációs és gendercsomagjait.

(MTI)

Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Violeta Santos Moura