Dmitro Kuleba szerint aggasztóbb az a tény, hogy Oroszország nemcsak egyszerűen katonákat, hanem a Krímbe ejtőernyős alakulatokat vezényelt, valamint elektronikus hadviselési rendszereket telepített.
„Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden, külföldi újságíróknak tartott online sajtótájékoztatóján.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek az orosz csapatok közvetlenül Ukrajna északkeleti, keleti és déli határához. Szavai szerint aggasztóbb az a tény, hogy Oroszország nemcsak egyszerűen katonákat, hanem a Krímbe ejtőernyős alakulatokat vezényelt, valamint elektronikus hadviselési rendszereket telepített, amelyek elnémítják az ukrán kommunikációs rendszereket, továbbá ballisztikus rakétákat is. Hozzátette: egyértelmű jelek utalnak arra, hogy Oroszország „néhány más, potenciálisan támadó képességet” is telepít.
Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe
Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára április 11-én egy esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.
Kiemelte, hogy az év kezdete óta – az akkori adatok szerint – már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. A kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért Kijev és Moszkva egymást vádolja. Mendel hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében. Az utóbbi időben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit az ukrán határtól.
(MTI)
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Jókedvük volt az angoloknak.
Hogy is tehetne ilyet? Egyik magyar vezető sem jelenthette ki Trianon előtt, hogy lelkesen várja a területek elvesztését.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
A Hamász beleegyezett, hogy szabadon engedi az összes, még fogságban lévő izraeli túszt. Trump azonnal reagált.
A szlovák kormányfő beszédében méltatta hazánkat, amikor úgy fogalmazott: le a kalappal Magyarország előtt, ahogy segített Európának a migránshelyzet kezelésében.
