Tűzszünetben állapodott meg a kirgiz és a tádzsik külügyminiszter csütörtökön, miután többen meghaltak és közel ezer embert evakuáltak egy víztározó miatt kitört fegyveres konfliktus miatt.
Tűzszünetben állapodott meg a kirgiz és a tádzsik külügyminiszter csütörtökön, miután tárgyalt a két közép-ázsiai ország között egy vitatott hovatartozású határ menti területen kialakult fegyveres konfliktus lezárásáról – közölte a kirgiz külügyi tárca.
Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter korábban közölte, hogy különböző diplomáciai szinteken, ezen belül a dusanbei nagykövetségen keresztül is folynak a tárgyalások Tádzsikisztánnal a határincidens kapcsán.
Mihamarabb szeretnék lezárni a két ország közötti konfliktust
Kazakbajev és tádzsik hivatali kollégája, Szirodzsiddin Muhriddin a nap folyamán szintén tárgyalást kezdett a fegyveres konfliktus lezárásáról. A kirgiz határőrség korábban arról számolt be, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán is erősítést küldött a konfliktus térségébe.
„A kirgiz-tádzsik határ teljes hosszában, mindkét oldalon az élőerők és hadfelszerelések összevonása figyelhető meg”
– áll a jelentésben. A tájékoztatás szerint a tűz alá került kirgiz határőrség különleges alakulata elfogta a tádzsik határőrök egyik alegységét a szomszédos állam területén. A kirgiz államfő szóvivője szerint a kirgiz és tádzsik miniszterelnök az Eurázsiai Gazdasági Unió Kazanyban zajló csütörtöki kormányközi tanácskozását követően szintén összeül megvitatni a kialakult helyzetet.
Az összecsapások szerda este törtek ki az északnyugat-tádzsikisztáni Szughd és a dél-kirgizisztáni Batken tartomány közötti határ mentén egy víztározó és szivattyúállomás miatt, amelyet mindkét ország magának követel.
és huszonhatan megsebesültek, valamint 850 embert kimenekítettek a harcok elől. Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú. A Szovjetunió összeomlását követően több tucat határ menti térség hovatartozása vált vita tárgyává, és időnként összetűzések törnek ki helyi lakosok között.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy ezzel szemben Oroszország, illetve a hozzá kötődő személyek elleni szankciókkal, valamint kemény vámokkal és más kereskedelmi korlátokkal kell fellépni.
Ott vagyunk, ahol a part szakad: valódi garanciákat egyedül az Egyesült Államok tudna adni.
