Tűzszünetben állapodott meg a kirgiz és a tádzsik külügyminiszter csütörtökön, miután többen meghaltak és közel ezer embert evakuáltak egy víztározó miatt kitört fegyveres konfliktus miatt.
Tűzszünetben állapodott meg a kirgiz és a tádzsik külügyminiszter csütörtökön, miután tárgyalt a két közép-ázsiai ország között egy vitatott hovatartozású határ menti területen kialakult fegyveres konfliktus lezárásáról – közölte a kirgiz külügyi tárca.
Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter korábban közölte, hogy különböző diplomáciai szinteken, ezen belül a dusanbei nagykövetségen keresztül is folynak a tárgyalások Tádzsikisztánnal a határincidens kapcsán.
Mihamarabb szeretnék lezárni a két ország közötti konfliktust
Kazakbajev és tádzsik hivatali kollégája, Szirodzsiddin Muhriddin a nap folyamán szintén tárgyalást kezdett a fegyveres konfliktus lezárásáról. A kirgiz határőrség korábban arról számolt be, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán is erősítést küldött a konfliktus térségébe.
„A kirgiz-tádzsik határ teljes hosszában, mindkét oldalon az élőerők és hadfelszerelések összevonása figyelhető meg”
– áll a jelentésben. A tájékoztatás szerint a tűz alá került kirgiz határőrség különleges alakulata elfogta a tádzsik határőrök egyik alegységét a szomszédos állam területén. A kirgiz államfő szóvivője szerint a kirgiz és tádzsik miniszterelnök az Eurázsiai Gazdasági Unió Kazanyban zajló csütörtöki kormányközi tanácskozását követően szintén összeül megvitatni a kialakult helyzetet.
Az összecsapások szerda este törtek ki az északnyugat-tádzsikisztáni Szughd és a dél-kirgizisztáni Batken tartomány közötti határ mentén egy víztározó és szivattyúállomás miatt, amelyet mindkét ország magának követel.
és huszonhatan megsebesültek, valamint 850 embert kimenekítettek a harcok elől. Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú. A Szovjetunió összeomlását követően több tucat határ menti térség hovatartozása vált vita tárgyává, és időnként összetűzések törnek ki helyi lakosok között.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Közleményt adott ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Magyar Péter az alelnökeit okolja.
