akik 2018-ban pont a francia vezetés által bevezetett új környezetvédelmi adónem, illetve az azzal együtt járó magasabb üzemanyag-árak miatt döntöttek a megmozdulás mellett. A civil testület működése sikeres volt, a sárgamellényes tüntetések lecsitultak és normalizálódott a helyzet Franciaországban, azonban a most asztalon lévő tervezetnek komoly politika következményei lehetnek.
A baloldali klímapolitika költségeit az átlagemberek állnák
A szigorításokat elemezve kitűnik, hogy
a francia klímapolitika legnagyobb vesztesei ismét az átlag francia állampolgárok lehetnek.
A belföldi járatokat elsősorban a franciák használják, az utazás számukra több kellemetlenséggel jár majd. Az új hőtechnikai szabályok szigorításával a franciáknak a zsebükbe kell majd nyúlni, de hasonló a helyzet a mezőgazdasággal, ahol az új előírások az árak emelkedését hozhatják magukkal. Arról nem is beszélve, hogy a vegetáriánus életmód állami támogatásával a francia húsipar is veszélybe kerülhet.
A franciák az európai klímaküzdelem éllovasai, a szigorítások időzítése miatt azonban könnyen újból fellobbanhat a láng. A francia GDP tavaly a koronavírus-járvány és a bevezetett korlátozások hatására több mint 8 százalékkal esett vissza, a szolgáltatóipar és a kereskedelem pedig komoly gazdasági problémákkal küzd. Mindeközben a francia államadósság szárnyal, Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerint a GDP arányos államadósság idén 118 százalékra emelkedhet.
Egy ilyen gazdasági helyzetben és a közel egy éve tartó korlátozások árnyékában az új klímatörvény olaj lehet a tűzre.
Egy most összehívott Polgári Klímaügyi Gyűlés valószínűleg teljesen más eredményre jutna, mint 2019-ben és 2020 elején. A francia vezetés és az állampolgári akarat közötti újabb szakadék megjelenése jövőre akár Emmanuel Macron elnöki székébe is kerülhet. Könnyen lehet, hogy a 2022-es francia elnökválasztás kimenetelét az új törvény fogadtatása fogja eldönteni.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Thibault Camus / POOL / AFP