Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
A francia kormány szerint az embereknek áldozatot kell hozniuk a klímacélok elérése érdekében.
Franciaország klímaügyért felelős minisztere szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezményt aláíró országoknak nemcsak a szén-dioxid kibocsátást kell csökkenteniük az új technológiai vívmányok alkalmazásával, hanem egy új életmódot is meg kell honosítaniuk. A hidrogén-alapú technológiák bevezetése Európában és az Egyesült Államokban egy jó irány, azonban nem elégséges a klímaváltozás megállításához. Barbara Pompili úgy véli, a törvény erejével kell kikényszeríti az állampolgári szemléletmódváltást, úgy tűnik Franciaország Európa klímaügyi élharcosa kíván lenni.
A francia vezetés a klímapolitikai arany középutat keresi
A francia törvényhozás előtt lévő törvénytervezet korlátozná a rövid repülési idővel rendelkező belföldi járatokat, ezzel ösztönözve a kötöttpályás járművek használatát. A javaslat egy új „klímaügyi címke” bevezetését is előre vetíti, amely egyes árucikkekre, így például ruhákra kerülne. Utóbbi célja, hogy a vásárlókat arról tájékoztassa, hogy az adott termék mekkora ökológiai lábnyommal rendelkezik. A lakóépület hőtechnikai korszerűsítésére is szigorúbb szabályozásokat írnának elő, és a mezőgazdaságban új előírások bevezetésével arra késztetnék a gazdákat, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a fenntarthatóságra és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Továbbá a kormányzat a vegetárius ételek népszerűsítését is célként tűzte ki.
A francia miniszter ugyanakkor beismerte, hogy a szigorítások áldozathozatalt követelnek az állampolgároktól.
Szerinte a nyár végére bevezethető szigorításokkal a francia kormány megtalálta az arany középutat a klímavédelem, illetve a gazdaságvédelem és az életszínvonal megőrzése között. A francia vezetés a 2019-ben létrehozott, klímavédelmi javaslatokat becsatornázni hivatott civil testület, a Polgári Klímaügyi Gyűlés által javasolt ötleteket ültette át a törvénytervezetbe.
A civil fórumot Emmanuel Macron hívta életre, hogy az állampolgárokat közvetlenül bevonják az új klímapolitikai jogszabálykörnyezet kialakításába.
akik 2018-ban pont a francia vezetés által bevezetett új környezetvédelmi adónem, illetve az azzal együtt járó magasabb üzemanyag-árak miatt döntöttek a megmozdulás mellett. A civil testület működése sikeres volt, a sárgamellényes tüntetések lecsitultak és normalizálódott a helyzet Franciaországban, azonban a most asztalon lévő tervezetnek komoly politika következményei lehetnek.
A baloldali klímapolitika költségeit az átlagemberek állnák
A szigorításokat elemezve kitűnik, hogy
A belföldi járatokat elsősorban a franciák használják, az utazás számukra több kellemetlenséggel jár majd. Az új hőtechnikai szabályok szigorításával a franciáknak a zsebükbe kell majd nyúlni, de hasonló a helyzet a mezőgazdasággal, ahol az új előírások az árak emelkedését hozhatják magukkal. Arról nem is beszélve, hogy a vegetáriánus életmód állami támogatásával a francia húsipar is veszélybe kerülhet.
A franciák az európai klímaküzdelem éllovasai, a szigorítások időzítése miatt azonban könnyen újból fellobbanhat a láng. A francia GDP tavaly a koronavírus-járvány és a bevezetett korlátozások hatására több mint 8 százalékkal esett vissza, a szolgáltatóipar és a kereskedelem pedig komoly gazdasági problémákkal küzd. Mindeközben a francia államadósság szárnyal, Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerint a GDP arányos államadósság idén 118 százalékra emelkedhet.
Egy most összehívott Polgári Klímaügyi Gyűlés valószínűleg teljesen más eredményre jutna, mint 2019-ben és 2020 elején. A francia vezetés és az állampolgári akarat közötti újabb szakadék megjelenése jövőre akár Emmanuel Macron elnöki székébe is kerülhet. Könnyen lehet, hogy a 2022-es francia elnökválasztás kimenetelét az új törvény fogadtatása fogja eldönteni.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Thibault Camus / POOL / AFP