Alaptörvénybe ütközik a német klímatörvény

Hosszas tárgyalásokat követően 2019 decemberében fogadták el a német szövetségi klímavédelmi törvényt. Ennek értelmében Németországnak 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését kell végrehajtania, referenciaértéknek pedig az 1990-es kibocsátási szint számít. A törvény gazdasági szektoronként is külön kibocsátási célértékeket állapított meg, azonban a 2030 utáni intézkedésekre nem tért ki. 

Az Alkotmánybírósághoz forduló állampolgárok szerint

Továbbá úgy vélték, hogy a megállapított szén-dioxid-kibocsátási határértékekkel Németország nem tudna megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek. A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény ugyanis a Föld hőmérsékletemelkedését kettő, de legalább másfél Celsius fokkal csökkentő célkitűzést irányzott elő. 

Az Alkotmánybíróság a tegnap közétett határozatában megállapította, a törvény önmagában nem sérti a panaszosok élethez és a testi épséghez fűződő jogait, hiszen a törvény alapvetően klímavédelmi célokat hivatott szolgálni. Ugyanakkor a taláros testület egyes panaszosok fiatal korára való tekintettel sérelmesnek tekinti és az alapjogokba történő beavatkozáshoz hasonló hatásúnak tartja, hogy a 2030-ig rögzített intézkedések csak kibocsátáscsökkentést tartalmaznak. 

2030-ra a gyakorlatban kimerülnek a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésből származó lehetőségek, így

Ezen generációk mozgástere várhatóan korlátozottabb lesz, ami azt vetíti elő, hogy szabadságjogaikat is sokkal jobban kell majd korlátozni a most élő generációéhoz képest. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a természetes életkörülményekhez való jog nem tekinthető a klímatörvényben foglalt többi alapjogot gyengítőnek, de a klímaváltozás visszafordíthatatlan mivoltára való tekintettel az idő előrehaladtával mérlegelni kell a többi alapjoghoz való viszonyát. 

A határozat továbbá arra is kitért, hogy alkotmányjogi szempontból nem elfogadható, hogy a 2030 utáni célokat elég 2025-ben elfogadni, és az sem, hogy

Az alkotmánybíróság a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban azt is megállapította, hogy a végrehajtói hatalom más államok intézkedéseire való hivatkozással nem csökkentheti a kibocsátáscsökkentésért viselt felelősségét. Németország nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettsége, hogy önerőből, saját döntésekkel hozzájáruljon a globális célok eléréséhez. A német kormánynak 2022. december 31-ig kell összhangba hoznia a szabályozást az Alaptörvénnyel.

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: KAI PFAFFENBACH / POOL / AFP