A Szövetségi Alkotmánybíróság határozata szerint a 2019-ben elfogadott törvény aránytalanul nagy terhet ró a fiatalabb generációkra.
Hosszas tárgyalásokat követően 2019 decemberében fogadták el a német szövetségi klímavédelmi törvényt. Ennek értelmében Németországnak 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését kell végrehajtania, referenciaértéknek pedig az 1990-es kibocsátási szint számít. A törvény gazdasági szektoronként is külön kibocsátási célértékeket állapított meg, azonban a 2030 utáni intézkedésekre nem tért ki.
Az Alkotmánybírósághoz forduló állampolgárok szerint
Továbbá úgy vélték, hogy a megállapított szén-dioxid-kibocsátási határértékekkel Németország nem tudna megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek. A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény ugyanis a Föld hőmérsékletemelkedését kettő, de legalább másfél Celsius fokkal csökkentő célkitűzést irányzott elő.
Az Alkotmánybíróság a tegnap közétett határozatában megállapította, a törvény önmagában nem sérti a panaszosok élethez és a testi épséghez fűződő jogait, hiszen a törvény alapvetően klímavédelmi célokat hivatott szolgálni. Ugyanakkor a taláros testület egyes panaszosok fiatal korára való tekintettel sérelmesnek tekinti és az alapjogokba történő beavatkozáshoz hasonló hatásúnak tartja, hogy a 2030-ig rögzített intézkedések csak kibocsátáscsökkentést tartalmaznak.
2030-ra a gyakorlatban kimerülnek a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésből származó lehetőségek, így
Ezen generációk mozgástere várhatóan korlátozottabb lesz, ami azt vetíti elő, hogy szabadságjogaikat is sokkal jobban kell majd korlátozni a most élő generációéhoz képest. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a természetes életkörülményekhez való jog nem tekinthető a klímatörvényben foglalt többi alapjogot gyengítőnek, de a klímaváltozás visszafordíthatatlan mivoltára való tekintettel az idő előrehaladtával mérlegelni kell a többi alapjoghoz való viszonyát.
A határozat továbbá arra is kitért, hogy alkotmányjogi szempontból nem elfogadható, hogy a 2030 utáni célokat elég 2025-ben elfogadni, és az sem, hogy
Az alkotmánybíróság a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban azt is megállapította, hogy a végrehajtói hatalom más államok intézkedéseire való hivatkozással nem csökkentheti a kibocsátáscsökkentésért viselt felelősségét. Németország nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettsége, hogy önerőből, saját döntésekkel hozzájáruljon a globális célok eléréséhez. A német kormánynak 2022. december 31-ig kell összhangba hoznia a szabályozást az Alaptörvénnyel.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: KAI PFAFFENBACH / POOL / AFP
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A fickó az összes becsületsértő, dehumanizáló jelzőt napi szinten felvonultatja. Értsd: emberek halálát kívánva mocskos szájú gyalázkodást folytat.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
