A száműzetésbe vonult ellenzékieknek ez a feltétele a juntával való párbeszédhez.
Nem hajlandó párbeszédet kezdeni a mianmari emigráns kormány a hadsereggel, amíg a junta nem engedi szabadon a politikai foglyokat – derült ki szerdán abból a közleményből, amelyet a demokráciapárti mozgalom kulcsszereplőiből alakult kormány intézett a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségéhez (ASEAN).
Az emigráns kormány vezetője, Man Vin Kaing által jegyzett közlemény név szerint említi a februári puccs során őrizetbe vett köztársasági elnök, Vin Mjint, illetve az ország addigi de facto vezetőjének számító, Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí elengedését.
Felszólították a juntát, hogy vessenek véget az erőszaknak
A hét végén az ASEAN-tagállamok (Szingapúr, Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam) vezetői Jakartában tanácskoztak a mianmari válságról, a csúcson Mianmart a katonai juntát vezető Min Aung Hlaing tábornok képviselte. Joko Widodo indonéziai elnök szerint a jakartai csúcsot követően az ASEAN vezetői felszólították a juntát, hogy vessen véget az erőszaknak, kezdjen párbeszédet az érintettekkel, és tegye lehetővé a humanitárius segítségnyújtást.
Mianmari ellenzéki aktivisták mindazonáltal bírálták a csúcson elfogadott határozatokat, mert szerintük hozzájárulnak a junta legitimálásához, és nem veszik figyelembe az ellenzék követeléseit. Sérelmezték azt is, hogy a zárónyilatkozat nem ejt szót név szerint Aung Szan Szú Kjí elengedéséről.
Továbbra is folynak a junta elleni tüntetések
Mianmar fegyveres erői február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vették át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel, aktivisták szerint a tüntetéseknek eddig több mint 750 halálos áldozatuk van, a Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint pedig több mint 3400-an vannak őrizetben.
A puccs elleni megmozdulásokat támogatja az évtizedek óta nagyobb autonómiáért küzdő etnikai csoportok némelyike is, több milíciájuk összecsapott a katonákkal. Fellángoltak a harcok a karen etnikumhoz tartozó fegyveres csoportok és a hadsereg között a thaiföldi határ mellett, Mianmar északi részén pedig kacsin etnikumú fegyveresek csaptak össze a katonákkal. Harcokat jelentettek az indiai határhoz közeli Csin államból is.
(MTI)
Címlapképen: A mianmari ellenállók Min Ko Naing beszédét hallgatják
Kép forrása: STR / AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Drágábban adták a rizst, amivel „gazdasági káoszt idéztek elő” Mianmarban.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
