A szegényeknek is lakniuk kell valahol
Svájcban a lakosságnak 57, Németországban 53, Szlovéniában 23, Csehországban 22 százaléka lakik bérlakásban, nálunk 9,9.
A svájciak több mint a fele népszavazáson mondott nemet az arcot eltakaró vallási viseletre. S bár a népszavazás egyébként a képviseleti demokrácia egyik korrekciós mechanizmusának is tekinthető, a jogvédők és a liberális véleményközösség a fejleményt szokás szerint populista fordulatként igyekszik beállítani.
A többség nyert Svájcban
Népszavazás útján, a svájci polgárok 51.2 százalékos támogatása mellett tiltják be Svájcban a nikáb viselését a közterületeken, éttermekben és a boltokban. A tilalom alól egyedül a vallásgyakorlás színhelyei jelentenek kivételt. Megjegyzendő, hogy a tilalom ebben a formájában két kantonban, St. Gallenben és Ticinoban korábban is létezett, jóllehet nem a teljes szövetségi államra – tehát Svájc területére – kiterjedően. A népszavazás eredményét most a svájci alkotmányon is át kell vezetni.
A mostani népszavazási eredmény egy egyéves vita záróakkordja, amely illeszkedik az európai trendekbe; az elmúlt évtizedben ugyanis Európa-szerte egyre több helyen láttak napvilágot a nikábot tiltó rendelkezések. Franciaországban 2011-ben látott napvilágot hasonló tiltás, de
A svájci eredménnyel kapcsolatban azonban érdekesség, hogy a teljes arcot eltakaró vallási viselet ritka jelenségnek számít – a Luzerni Egyetem egyik kutatása szerint nagyjából 30 nőt érint a mostani tilalom (a jórészt Törökországból, Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból érkező muszlimok Svájcban a 8.6 milliós lakosság 5 százalékát teszik ki).
A jogvédők tiltakoznak
A fentiekre tekintettel is fontos rögzíteni, hogy a tilalom nem a vallási viseletre vonatkozik, hanem az arc közterületi eltakarásának alkotmányellenességét mondja ki. Ennek ellenére egyes jogvédő szervezetek – így például az Amnesty International – a népszavazás eredményét a „veszélyes politikaalkotás” kategóriájában sorolja, s a szervezet álláspontja szerint a nikáb tilalma a nőjogokat, illetve a szólás- és a vallásszabadságot korlátozza.
A fejleményeket több muszlim csoport is kritizálta. „A döntés régi sebeket tép fel, tovább mélyítve a jogi egyenlőtlenségeket, egyúttal burkolatlan jelzéseket küld a muszlim kisebbségek irányába azt illetően, hogy ezen a csoportoknak a társadalom szélén a helyük.” - áll egy közleményben.
„Öltözködési szabályokat alkotmányos szintre emelni korántsem nőjogi liberalizációs kérdés; valójában egy lépés a múlt irányába.” - hirdeti egy másik svájci iszlám jogvédő szervezet, akik szerint a népszavazást övező közvitában az értéksemlegesség, a tolerancia és a béketeremtés maradt alul Svájcban.
Tényleg a muszlimok látják kárát ennek?
A liberális véleményközösség körében általánosan elfogadottá vált az, hogy a radikális iszlamizmus és a politikai iszlám által megjelenített szélsőségesség kimondása önmagában támadást jelent a vallásukat békésen gyakorló, tisztességes, jogkövető muzulmánokkal szemben is.
.”„Svájcban az a hagyomány, hogy az ember nem fedi el az arcát mások elől. Ez alapvető jogaink egyike.”
- kommentálta a népszavazási javaslatot Walter Wobmann, a Svájci Néppárt (SVP) parlamenti képviselője és a népszavazási bizottság elnöke. Wobmann elmondta, hogy noha a mostani népszavazás nem az iszlám ellen irányul, ugyanakkor az arc eltakarása az iszlamista szélsőség megnyilvánulása. E jelenségnek pedig – miközben hullámként söpör végig Európán – Svájcban nincs helye. A demokrácia egyik jellemzője, hogy többségi elven alapul, amely megköveteli, hogy a döntéseket a többség hozza meg.
Ebből közvetetten az következik, hogy a kisebbségeknek eleve azért lehetnek jogaik, mert ezeket a többség elismeri számukra. Pontosabban, ahogy arra Bertrand Mathieu, a Sorbonne Egyetem professzora is rámutat, a kisebbség egyetlen abszolút joga ahhoz van, hogy a demokrácia szabályai elvi szinten lehetővé tegyék azt, hogy egyszer akár többséggé is válhasson.
Ennek ellenére a népszavazásra vonatkozó előterjesztés a várakozások szerint kapta meg a „populista” címkét: ezzel a keretezéssel narrálja az eseményeket többek között az APnews, a The Guardian és a The Times is. Tényként annyi rögzítendő, hogy a jobboldali Svájci Néppárt terjesztett elő népszavazási indítványt az arcot eltakaró viseletek tilalmára vonatkozóan.
Manipulatív populistának bélyegezni mindent, ami a többségi elvvel áll összhangban
Mára csaknem megszokottá vált, hogy a legtöbb jobbról érkező jogi indítványt a média fősodra populistának bélyegzi. A kifejezés ilyen e tervezett és csaknem következetes alkalmazása azonban elvi és – ahogy az az alábbiakban kiderül – gyakorlati szinten is manipulatív szándékra vall. Elvi szinten azért, mert
Ezen pedig nyilvánvalóan az sem segít, hogy a népszavazás intézményét – amelyet a jogi szakirodalom a képviseleti demokrácia egyik korrekciós elemének tekint – ugyanez a véleményközösség rendszeresen bírálja a populizmusra hivatkozva.
A mostani svájci népszavazási fejleményeket populista agendába illeszkedő jogalkotásnak minősíteni még egy okból manipulatív. Akik így tesznek, elfelejtik, hogy alig több mint egy évtizeddel ezelőtt szintén Svájcban, szintén egy népszavazás keretei között dőlt el, hogy az országban tilos további minareteket építeni. Az arányok – csak úgy, mint jelen esetben – annak idején is hasonlóak voltak. A népszavazáson véleményt nyilvánító polgárok 57.5 százaléka helyezkedett szembe a minaretekkel, miközben Svájc területén ekkor összesen négy ilyen vallási épület állt.
Ennek ellenére a népszavazás érvényes, üzenete pedig egyértelmű volt. A svájci lakosság több mint a fele nem támogatja a muszlim vallási jelképek térhódítását. Az arc közterületi eltakarására vonatkozó tilalom – amelynek a nikáb is áldozatául esett – ebből a nézőpontból szemlélve tehát inkább tükrözi a svájci lakosság töretlen álláspontját, mint az üzenet nélküli populizmus újabb megnyilvánulását.
Újabb népszavazás - újabb "populista fordulat"?
A svájci népszavazás apropóján megkerülhetetlen fejlemény, hogy (szintén a Svájci Néppárt közreműködése nyomán) újabb népszavazást tartanak az országban - ezúttal a melegházasság tárgyában. A svájci parlament ugyanis még 2020 decemberében szavazott a melegházasság engedélyezéséről.
Tekintettel azonban arra, hogy időközben a parlament döntésének alkotmányosságával kapcsolatban aggályok merültek fel, a vita újra megnyílt, s most döntés a képviseleti demokrácia elve helyett a közvetlen demokrácia elvével összhangban születhet.
és úgy vélik, hogy a decemberi döntés az alkotmány megsértését eredményezte (a parlament ugyanis nem alkotmánymódosítással, hanem egyszerű jogszabálymódosítás útján látta jónak rendezni a kérdést).
A Svájci Néppárt képviselőiből, a kereszténydemokratákból és a Szövetségi Demokratikus Unió (EDU/UDF) tagjaiból álló szervezői csoport álláspontját azzal igazolja, hogy a svájci alkotmány szövegéből csak a férfi és a nő közötti házasság elfogadhatósága következik.
Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP
Dobozi Gergely