Tényleg a muszlimok látják kárát ennek?
A liberális véleményközösség körében általánosan elfogadottá vált az, hogy a radikális iszlamizmus és a politikai iszlám által megjelenített szélsőségesség kimondása önmagában támadást jelent a vallásukat békésen gyakorló, tisztességes, jogkövető muzulmánokkal szemben is.
„Svájcban az a hagyomány, hogy az ember nem fedi el az arcát mások elől. Ez alapvető jogaink egyike.”
.”
- kommentálta a népszavazási javaslatot Walter Wobmann, a Svájci Néppárt (SVP) parlamenti képviselője és a népszavazási bizottság elnöke. Wobmann elmondta, hogy noha a mostani népszavazás nem az iszlám ellen irányul, ugyanakkor az arc eltakarása az iszlamista szélsőség megnyilvánulása. E jelenségnek pedig – miközben hullámként söpör végig Európán – Svájcban nincs helye. A demokrácia egyik jellemzője, hogy többségi elven alapul, amely megköveteli, hogy a döntéseket a többség hozza meg.
Ebből közvetetten az következik, hogy a kisebbségeknek eleve azért lehetnek jogaik, mert ezeket a többség elismeri számukra. Pontosabban, ahogy arra Bertrand Mathieu, a Sorbonne Egyetem professzora is rámutat, a kisebbség egyetlen abszolút joga ahhoz van, hogy a demokrácia szabályai elvi szinten lehetővé tegyék azt, hogy egyszer akár többséggé is válhasson.
Ha tehát a svájci lakosság többsége következetesen a muszlim kisebbség bizonyos tagjainak érdekeivel ellentétes szempontokkal azonosul, az önmagában nem antidemokratikus.
Ennek ellenére a népszavazásra vonatkozó előterjesztés a várakozások szerint kapta meg a „populista” címkét: ezzel a keretezéssel narrálja az eseményeket többek között az APnews, a The Guardian és a The Times is. Tényként annyi rögzítendő, hogy a jobboldali Svájci Néppárt terjesztett elő népszavazási indítványt az arcot eltakaró viseletek tilalmára vonatkozóan.
Manipulatív populistának bélyegezni mindent, ami a többségi elvvel áll összhangban
Mára csaknem megszokottá vált, hogy a legtöbb jobbról érkező jogi indítványt a média fősodra populistának bélyegzi. A kifejezés ilyen e tervezett és csaknem következetes alkalmazása azonban elvi és – ahogy az az alábbiakban kiderül – gyakorlati szinten is manipulatív szándékra vall. Elvi szinten azért, mert
a populizmus nyilvánvalóan nem jogi, hanem egy nehezen megragadható politikai fogalom, s a következetes negatív politikai keretezés nyomán a fogalom általános megítélése jellemzően lesújtó.