Véget kell vetni a katonai hatalomátvétel ellen békésen tüntetők meggyilkolásának és bebörtönzésének Mianmarban – figyelmeztetett csütörtökön Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
A közlemény szerint eddig legalább 54 demonstráló vesztette életét a tömegoszlatás során a délkelet-ázsiai országban, s több mint 1700 embert őrizetbe vettek, köztük mintegy harminc újságírót csak az utóbbi napokban. Mint írták, hiteles forrásaik arról számoltak be, hogy több százan megsebesültek, a pontos adatok azonban nem ismertek.
Ötvennégy halott, 1700 letartóztatott
„A mianmari hadseregnek be kell szüntetnie a tiltakozók meggyilkolását és bebörtönzését” – emelte ki Bachelet, a jogellenesen fogva tartottak szabadon bocsátását sürgetve.
Mentősökre és ápolókra is tüzet nyitnak
„Elborzasztó, hogy a biztonsági erők éles lőszerrel lövik a békés tüntetőket országszerte. Hasonlóképpen megdöbbentőek a sebesülteken segíteni próbáló egészségügyi dolgozók és mentők elleni támadások is” – fogalmazott.
A tüntetések csütörtökön is folytatódtak Mianmar-szerte. A rendőrség újfent éles lőszert és könnygázt használt egyes helyszíneken a tömegoszlatás során. Helyszíni beszámolók szerint délelőtt öt harci repülőgép húzott el alacsony magasságban az ország második legnagyobb városa, Mandalaj felett, egyfajta erődemonstrációként. Mianmari katonák és rendőrök több száz felvételt tettek közzé a TikTok videómegosztón, amelyekben a demonstrálókat fenyegetik. Az erről szóló jelentés hatására a vállalat közölte, hogy eltávolítja az erőszakra buzdító tartalmakat.
Mindenkire lőnek, légierőt is bevetnek
„Járőrözni fogok a városban este, és agyonlövök mindenkit, akit látok. Ha mártír akarsz lenni, beteljesítem az akaratod” – hangsúlyozta egy egyenruhás katona az egyik videóban. „Tudjuk, hogy bármikor agyonlőhetnek, de a junta uralma alatt egyébként sincs értelme élni” – mondta egy tiltakozó a Reuters hírügynökségnek.
Mianmarban egy hónapja keletkezett káosz, azt követően, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, s őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányítóit. A katonaság azt állítja, hogy a tavaly novemberi választáson az NLD csalással nyert.
Azóta rendszeresek a tiltakozások a katonai puccs ellen, a hatóságok nem képesek megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A rendőrség több alkalommal is éles lőszerrel próbált oszlatni. A hatalomátvétel, amely megakasztotta a csaknem 50 éves katonai uralmat követő mianmari demokratikus reformokat, több százezer tüntetőt vitt utcára. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a rezsim ellen.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Maung Lonlan
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Megy már a sumákolás nagyon, aminek valami olyasmi a végső célja, hogy megmutassák: nem kell félni a Tisza-adótól, meg is lehet szeretni azt. Varga Mátyás Zsolt írása.
Sem Ruszin-Szendi, sem a Tisza nem méltatta válaszra kérdéseinket.
