Legalább 149 ember vesztette életét a mianmari biztonsági erők brutális fellépése nyomán a február 1-jei mianmari puccs óta, közülük tizenegyen az elmúlt 24 órában – közölte kedden Ravina Samdaszáni, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának (OHHCR) szóvivője.
A hétvégén legalább 57 ember lelte halálát, miközben a mianmari biztonsági erők egyre gyakrabban vetnek be halálos fegyvereket a békés tiltakozókkal szemben – hangsúlyozta a szóvivő. Ravina Samdaszáni szintén kiemelte, hogy a világszervezet számadatai óvatos becsléseken alapulnak, és azokra a halálesetekre vonatkoznak, amelyek tényét sikerült is megerősíteni.
Az OHHCR szóvivője szerint a hozzájuk érkező beszámolók alapján több mint 2000, önkényes őrizetbe vételről, kínzásról, valamint arról értesültek, hogy százak tűntek el gyanús körülmények között, továbbá olyan meg nem erősített híreket kaptak, miszerint mesterlövészeket vetnek be a tüntetőkkel szemben. „Az elmúlt hetekben legalább öten vesztették életüket őrizetben, az áldozatok közül legalább kettőn voltak láthatóak olyan súlyos visszaélések jelei, amelyek arra utaltak, hogy megkínozták őket” – tette hozzá.
Samdaszáni szerint azonban egyre nehezebb megerősíteni ezeket az információkat a főbb mianmari városokban bevezetett statárium és amiatt, hogy
Az OHHCR szóvivője beszámolt arról is, hogy több nagyobb mianmari médiaorgánum működési engedélyét bevonták, s legalább 37 újságírót vettek őrizetbe. „Ismételten arra kérjük a hadsereget, hogy hagyjon fel az öldökléssel és a tüntetők őrizetbe vételével” – jelentette ki Samdaszáni.
A szóvivő elmondta: Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa annak a híve, hogy óvatosan alkalmazzák a nemzetközi szankciókat a jelenlegi mianmari rezsimmel szemben, hogy ne sújtsák a civil lakosságot. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét.
(MTI)
Fotó: MTI/AP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a kérdés az, kivel kezdik.
Mindkét országban szigorítottak.
