Legalább 149 ember vesztette életét a mianmari biztonsági erők brutális fellépése nyomán a február 1-jei mianmari puccs óta, közülük tizenegyen az elmúlt 24 órában – közölte kedden Ravina Samdaszáni, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának (OHHCR) szóvivője.
A hétvégén legalább 57 ember lelte halálát, miközben a mianmari biztonsági erők egyre gyakrabban vetnek be halálos fegyvereket a békés tiltakozókkal szemben – hangsúlyozta a szóvivő. Ravina Samdaszáni szintén kiemelte, hogy a világszervezet számadatai óvatos becsléseken alapulnak, és azokra a halálesetekre vonatkoznak, amelyek tényét sikerült is megerősíteni.
Az OHHCR szóvivője szerint a hozzájuk érkező beszámolók alapján több mint 2000, önkényes őrizetbe vételről, kínzásról, valamint arról értesültek, hogy százak tűntek el gyanús körülmények között, továbbá olyan meg nem erősített híreket kaptak, miszerint mesterlövészeket vetnek be a tüntetőkkel szemben. „Az elmúlt hetekben legalább öten vesztették életüket őrizetben, az áldozatok közül legalább kettőn voltak láthatóak olyan súlyos visszaélések jelei, amelyek arra utaltak, hogy megkínozták őket” – tette hozzá.
Samdaszáni szerint azonban egyre nehezebb megerősíteni ezeket az információkat a főbb mianmari városokban bevezetett statárium és amiatt, hogy
Az OHHCR szóvivője beszámolt arról is, hogy több nagyobb mianmari médiaorgánum működési engedélyét bevonták, s legalább 37 újságírót vettek őrizetbe. „Ismételten arra kérjük a hadsereget, hogy hagyjon fel az öldökléssel és a tüntetők őrizetbe vételével” – jelentette ki Samdaszáni.
A szóvivő elmondta: Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa annak a híve, hogy óvatosan alkalmazzák a nemzetközi szankciókat a jelenlegi mianmari rezsimmel szemben, hogy ne sújtsák a civil lakosságot. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét.
(MTI)
Fotó: MTI/AP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Megy már a sumákolás nagyon, aminek valami olyasmi a végső célja, hogy megmutassák: nem kell félni a Tisza-adótól, meg is lehet szeretni azt. Varga Mátyás Zsolt írása.
Sem Ruszin-Szendi, sem a Tisza nem méltatta válaszra kérdéseinket.
