Iskolai késelések Kínában is történtek nemrég, pedig állítólag kirekesztették a nyugati dekadenciát
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Egy cikk miatt hívták be a nagykövetet, mert védelmébe vette a nemzetközi sajtó Kínát érintő bírálatait.
Bekérette a Pekingben állomásozó brit nagykövetet egy, a kínai közösségi médiában közzétett cikk miatt a kínai külügyminisztérium – adta hírül internetes kiadásában a Global Times című kínai lap szerdán. Caroline Wilsont, az Egyesült Királyság pekingi nagykövetét a kínai külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztálya kérette be kedden egy, a Wechat kínai közösségi alkalmazáson a brit nagykövetség hivatalos oldalán megjelent cikk miatt. A március 2-án közzétett írásban a brit nagykövet a nemzetközi sajtónak a kínai kormányzatot érő bírálatait vette védelmébe, azzal érvelve, hogy a kritikus hangvételű tudósítások szerzői jóhiszeműen járnak el, és fontos szerepet játszanak a kormányzat tevékenységének nyomon követésében.
Kína szerint ideológiai előítéletektől hemzsegnek a bírálatok
Wilson pekingi idő szerint kedd este a Twitteren közzétett bejegyzésében aláhúzta: kitart a cikke mellett. Hozzátette: Kína Egyesült Királyságban állomásozó, távozó nagykövete is kétségtelenül kitart amellett a több mint 170 írás mellett, melyeket szabadon adhatott közre a brit sajtóban. A kínai külügyminisztérium keddi közleménye kioktatónak és arrogánsnak minősítette Wilson cikkét, amely álláspontja szerint hemzseg az „ideológiai előítéletektől”, és nem összeegyeztethető a diplomaták státuszával. A közleményben hangsúlyozták: Peking soha nem állt szemben a külföldi sajtóval, csupán azokkal, akik álhíreket koholnak Kína és a Kínai Kommunista Párt ellen a sajtó- és szólásszabadság ürügyén.
London és Peking között az utóbbi időben feszültté vált a viszony egyebek mellett Hongkong autonómiájának helyzete, emberi jogi, valamint a médiát érintő kérdések miatt. Február 4-én a brit médiaszabályzó testület visszavonta a kínai CGTN televíziós adó sugárzási engedélyét, miután egy vizsgálat szabálytalanságot tárt fel a licenc kiadásában. Hétfőn pedig a testület 260 ezer font (111,3 millió forint) bírságot rótt ki a CGTN-re. A pénzbüntetés egyik részét azt követően szabták ki, hogy egy brit újságíró panaszt tett amiatt, hogy a CGTN leadott egy róla készült videót, amelyen állítása szerint kényszer hatására bűnügyi vallomást tett. A bírság másik részét a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetésekről szóló tudósítások nem megfelelő pártatlanságával indokolták.
A kínai hatóságok napokkal a CGTN nagy-britanniai sugárzási engedélyének visszavonása után letiltották a BBC brit műsorszolgáltató globális televíziós hírcsatornája, a BBC World News sugárzását, súlyos jogsértésekre hivatkozva. A rádiókat és televíziókat felügyelő szerv szerint a BBC World News súlyosan megsértette a Kínáról szóló hírekre vonatkozó szabályokat, amelyek előírják „a helytálló és pártatlan” tájékoztatást, sértette Kína nemzeti érdekeit és aláásta a nemzeti egységet.
(MTI)