Az ENSZ bírálta a svájci csador-törvényt

Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi irodájának szóvivője Genfben nyilatkozva elmondta, hogy az emberi jogok szempontjából problémás az elfogadott tilalom. „Svájc most  országok egy kis csoportjához tartozik, amelyekben a muszlim nők aktív hátrányos megkülönböztetése törvényessé vált” – nehezményezte Shamdasani.

Kényszer vagy szabad vallásgyakorlás? 

Hozzátette, hogy ez nagyon sajnálatos.    A nőket nem szabad arra kényszeríteni, hogy elkendőzzék arcukat, ugyanakkor

– mondta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy az arc eltakarására vonatkozó tilalmak csak a közbiztonság, a közegészség, a közerkölcs, vagy mások alapvető jogainak védelme érdekében rendelhetők el, de nem  homályos indoklások alapján.    

A törvény a nők diszkriminációjához vezet

Shamdasani szerint az ilyen tilalmak támogatói megkérdőjelezik, hogy a nők szabad akaratukból cselekszenek-e. Kijelentette, hogy azokat a nőket, akiket valóban kényszerítenek arcuk elkendőzésére, most azért fogják büntetni, amiről nem tehetnek.

Vasárnap a svájci választópolgárok többsége támogatta azt, hogy nyilvános helyen, üzletekben és vendéglátóhelyeken tilos az arcot eltakaró ruhadarab viselése.    

A többség a burka és a nikáb ellen szavazott

A burka és a nikáb viselésének tilalmát a választók 51,2 százaléka támogatta a vasárnap tartott népszavazáson.    A javaslat szövege nem említ vallásos ruhadarabot, így elvben az arcukat eltakaró futballhuligánokra is vonatkozik. A javaslatot ugyanaz a jobboldali, iszlámellenes csoport terjesztette elő, amely 2009-ben a minaretépítést is népszavazás útján tiltatta be Svájcban.    

és azt mondják, hogy egy szabad társadalomban nem lenne szabad ilyen öltözködési előírásokat bevezetni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben úgy ítélte meg, hogy az ilyen korlátozások nem sértik sem a vallásgyakorlás, sem az önkifejezés szabadságát. 2018-ban Svájc lakosságának 5,8 százaléka vallotta magát muszlimnak.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh