A fukusimai katasztrófa áldozatairól emlékeznek meg Japánban
2021. március 11. 08:57
2011. március 11-én történt a fukusimai földrengés, szökőár és atombaleset.
2021. március 11. 08:57
p
4
Mentés
A megemlékezők virágokat helyeztek el a tragédiában meghalt szeretteik sírjánál, vagy kimentek a tengerpartra, hogy leróják kegyeletüket azok előtt is, akiket azóta is eltűntként tartanak nyilván a hatóságok. Naruhito császár és Szuga Josihide miniszterelnök is azok között volt, akik helyi idő szerint pontban délután 2.46-kor – amikor az első nagy földrengés történt – egyperces néma csönddel adóztak az áldozatok emlékének. A császár és a kormányfő is felszólal a nap folyamán tartandó központi megemlékezésen.
Szökőár
Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. A rengést hatalmas szökőár követte, amely elsöpörte a part menti településeket. A természeti csapásban megrongálódott a Fukusima-1 atomerőmű, a világ második legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézve elő a csernobili után. Az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt három reaktorban magolvadás ment végbe, ami hidrogénrobbanások kíséretében történt és súlyos környezetszennyezéssel járt.
A katasztrófában több mint 18 ezer ember vesztette életét vagy tűnt el, többségük a szökőárban. Hozzávetőleg félmillió ember maradt hajlék nélkül. Mindmáig több mint negyvenezer embert nem térhetett vissza az otthonába, többségük fukusimai atomerőmű környékén lakott, amely a sugárszennyezés miatt még mindig lakhatatlan.
A közutakat, vasútvonalakat és más kulcsfontosságú infrastruktúrák, illetve a házak zömét helyreállítottak mintegy 280 milliárd dolláros (64 ezer milliárd forint) ráfordítással, de a Fukusimától észak fekvő Mijagi és Ivata prefektúra part menti településein is vannak még a katasztrófa óta üresen álló telkek. A Ivata prefektúrabeli Otszucsi városában, ahol a szökőár lerombolta városházát, negyven ember halálát okozva, az áldozatok feketében öltözött családtagjai azon az üres telken gyűltek össze megemlékezésre, ahol egykoron az épület állt. A Mijagi prefektúrában lévő Isinomaki lakói egy üres síremléknél gyűltek össze, amelyen a város háromezer áldozatának a neve van feltűntetve.
Sugárszennyezés
Nem jegyezték fel, hogy közvetlenül a sugárzás következtében is történt volna haláleset Japánban. Az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) kedden közzétett jelentése szerint statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a lakosságot, a radioaktív szennyezés nem növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát olyan mértékben, amely egyértelműen meghaladná a normális határétékeket.
A sugárszennyezés miatt Fukusima egy része kimaradt az újjáépítésből, a prefektúra földjeinek 2,4 százaléka az atomerőmű körül még mindig tiltott zónának van minősítve. A tönkrement reaktorok elbontása példátlanul nehéz feladatot jelent, és tíz évvel a katasztrófa után sokan még mindig kételkednek abban, hogy ez valaha is megtörténik. Ono Akira, a katasztrófavédelmi munkálatokat és az erőmű elbontását irányító illetékes a minap azt mondta, hogy a Fukusima-1 atomerőmű teljes elbontását a tervek szerint 2050-re fejezik be, és jövőre tesznek egy kísérletet a megolvadt fűtőanyag kiemelésére.
A katasztrófa tizedik évfordulóján kedden megrendezendő országos megemlékezés lesz az utolsó, amelyet a kormány szervezésében bonyolítanak le, és hírügynökségek megjegyzik, hogy két héttel az előtt történik, hogy a júliusban megtartandó – a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott – tokiói nyári olimpia lángja útnak indul Fukusimából.
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
p
0
3
12
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!