A fukusimai katasztrófa áldozatairól emlékeznek meg Japánban

A megemlékezők virágokat helyeztek el a tragédiában meghalt szeretteik sírjánál, vagy kimentek a tengerpartra, hogy leróják kegyeletüket azok előtt is, akiket azóta is eltűntként tartanak nyilván a hatóságok.  Naruhito császár és Szuga Josihide miniszterelnök is azok között volt, akik helyi idő szerint pontban délután 2.46-kor – amikor az első nagy földrengés történt – egyperces néma csönddel adóztak az áldozatok emlékének. A császár és a kormányfő is felszólal a nap folyamán tartandó központi megemlékezésen.

Szökőár

Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. A rengést hatalmas szökőár követte, amely elsöpörte a part menti településeket. A természeti csapásban megrongálódott a Fukusima-1 atomerőmű, a világ második legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézve elő a csernobili után. Az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt három reaktorban magolvadás ment végbe, ami hidrogénrobbanások kíséretében történt és súlyos környezetszennyezéssel járt. 

A katasztrófában több mint 18 ezer ember vesztette életét vagy tűnt el, többségük a szökőárban. Hozzávetőleg félmillió ember maradt hajlék nélkül. Mindmáig több mint negyvenezer embert nem térhetett vissza az otthonába, többségük fukusimai atomerőmű környékén lakott, amely a sugárszennyezés miatt még mindig lakhatatlan.

A közutakat, vasútvonalakat és más kulcsfontosságú infrastruktúrák, illetve a házak zömét helyreállítottak mintegy 280 milliárd dolláros (64 ezer milliárd forint) ráfordítással, de a Fukusimától észak fekvő Mijagi és Ivata prefektúra part menti településein is vannak még a katasztrófa óta üresen álló telkek. A Ivata prefektúrabeli Otszucsi városában, ahol a szökőár lerombolta városházát, negyven ember halálát okozva, az áldozatok feketében öltözött családtagjai azon az üres telken gyűltek össze megemlékezésre, ahol egykoron az épület állt. A Mijagi prefektúrában lévő Isinomaki lakói egy üres síremléknél gyűltek össze, amelyen a város háromezer áldozatának a neve van feltűntetve.

Sugárszennyezés

Nem jegyezték fel, hogy közvetlenül a sugárzás következtében is történt volna haláleset Japánban. Az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) kedden közzétett jelentése szerint statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a lakosságot, a radioaktív szennyezés nem növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát olyan mértékben, amely egyértelműen meghaladná a normális határétékeket.

A sugárszennyezés miatt Fukusima egy része kimaradt az újjáépítésből, a prefektúra földjeinek 2,4 százaléka az atomerőmű körül még mindig tiltott zónának van minősítve. A tönkrement reaktorok elbontása példátlanul nehéz feladatot jelent, és tíz évvel a katasztrófa után sokan még mindig kételkednek abban, hogy ez valaha is megtörténik. Ono Akira, a katasztrófavédelmi munkálatokat és az erőmű elbontását irányító illetékes a minap azt mondta, hogy a Fukusima-1 atomerőmű teljes elbontását a tervek szerint 2050-re fejezik be, és jövőre tesznek egy kísérletet a megolvadt fűtőanyag kiemelésére.

A katasztrófa tizedik évfordulóján kedden megrendezendő országos megemlékezés lesz az utolsó, amelyet a kormány szervezésében bonyolítanak le, és hírügynökségek megjegyzik, hogy két héttel az előtt történik, hogy a júliusban megtartandó – a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott – tokiói nyári olimpia lángja útnak indul Fukusimából.

(MTI)

Nyitókép: Naoki Maeda / Yomiuri / AFP