Statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a japán lakosságot a fukusimai atomerőmű 2011 márciusában történt balesete következtében – olvasható az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) beszámolójában, amelyet a katasztrófa tizedik évfordulójára tekintettel tettek közzé kedden Bécsben.
A jelentés szerint a nukleáris szerencsétlenség következtében fellépett radioaktív szennyezés nem növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát olyan mértékben, amely egyértelműen meghaladná a normális határétékeket.
Katasztrófa, de nem sugárkatasztrófa
A szakértők kitértek a jelentésben a fukusimai atomerőmű térségében az utóbbi évtizedben jelentős számban megfigyelt pajzsmirigy-rák esetekre gyermekeknél. Véleményük szerint mindez nem a sugárzásra, hanem a fokozott szűrővizsgálatokra vezethető vissza. Ezek olyan esetekre is fényt derítettek, amelyeket egyébként nem diagnosztizáltak volna.
„Katasztrófáról van szó, de nem egy sugárkatasztrófáról” – hangsúlyozta Anna Friedl sugárbiológus, aki Németországot képviseli az UNSCEAR-ban. Mint mondta, ellentétben az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomkatasztrófával,
Hozzáfűzte, hogy a lakosság emellett kevesebb sugárszennyezett élelmiszert vett magához.
A mentóket érte a legtöbb sugárzás
Az UNSCEAR ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jelentésben foglaltak még nem jelentik azt, hogy egyáltalán nincs kockázata rákos megbetegedéseknek a baleset következtében. A mintegy 170 fős mentőalakulatban, amely nagyon magas radioaktivitásnak volt kitéve, további két-három rákos megbetegedésre lehet számítani.
fukusimai katasztrófa volt az ukrajnai Csernobilban történt baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség.
2011. március 11-én egy 9-es erősségű földrengés rázta meg a japán Fukusima prefektúrát, és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a térségben található atomerőművet. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta a távol-keleti országban, a Fukusima-1 erőmű súlyos megrongálódása és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni.
Az atomerőmű balesete után a hatóságok lezárták a Fukusima-1 harminc kilométeres körzetét, és a távolabbi, a sugárzásnak kevésbé kitett területeken azonnal sugárzásmentesítésbe fogtak. A szakértők szerint stressz, szívproblémák és más betegségek is felléptek a kitelepítések következtében.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Hironori Asakawa
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
A kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Kína mindenáron újra fog egyesülni Tajvannal.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Ez már nehezen magyarázható.
Timur Mindics luxusingatlanában a hatóságok arannyal bevont vécét és bidét találtak.
