Statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a japán lakosságot a fukusimai atomerőmű 2011 márciusában történt balesete következtében – olvasható az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) beszámolójában, amelyet a katasztrófa tizedik évfordulójára tekintettel tettek közzé kedden Bécsben.
A jelentés szerint a nukleáris szerencsétlenség következtében fellépett radioaktív szennyezés nem növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát olyan mértékben, amely egyértelműen meghaladná a normális határétékeket.
Katasztrófa, de nem sugárkatasztrófa
A szakértők kitértek a jelentésben a fukusimai atomerőmű térségében az utóbbi évtizedben jelentős számban megfigyelt pajzsmirigy-rák esetekre gyermekeknél. Véleményük szerint mindez nem a sugárzásra, hanem a fokozott szűrővizsgálatokra vezethető vissza. Ezek olyan esetekre is fényt derítettek, amelyeket egyébként nem diagnosztizáltak volna.
„Katasztrófáról van szó, de nem egy sugárkatasztrófáról” – hangsúlyozta Anna Friedl sugárbiológus, aki Németországot képviseli az UNSCEAR-ban. Mint mondta, ellentétben az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomkatasztrófával,
Hozzáfűzte, hogy a lakosság emellett kevesebb sugárszennyezett élelmiszert vett magához.
A mentóket érte a legtöbb sugárzás
Az UNSCEAR ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jelentésben foglaltak még nem jelentik azt, hogy egyáltalán nincs kockázata rákos megbetegedéseknek a baleset következtében. A mintegy 170 fős mentőalakulatban, amely nagyon magas radioaktivitásnak volt kitéve, további két-három rákos megbetegedésre lehet számítani.
fukusimai katasztrófa volt az ukrajnai Csernobilban történt baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség.
2011. március 11-én egy 9-es erősségű földrengés rázta meg a japán Fukusima prefektúrát, és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a térségben található atomerőművet. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta a távol-keleti országban, a Fukusima-1 erőmű súlyos megrongálódása és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni.
Az atomerőmű balesete után a hatóságok lezárták a Fukusima-1 harminc kilométeres körzetét, és a távolabbi, a sugárzásnak kevésbé kitett területeken azonnal sugárzásmentesítésbe fogtak. A szakértők szerint stressz, szívproblémák és más betegségek is felléptek a kitelepítések következtében.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Hironori Asakawa
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A Liberális Demokraták szinte folyamatosan kormányoztak a világháború óta.
„Ez a választás nagyon nehéz volt számunkra” – mondta a regnáló japán miniszterelnök.
Az orosz fél határozott tiltakozását fejezte ki a tervek ellen.
Milyen lépéseket tesz Japán, hogy az önvédelemre készek legyenek a kínai biztonsági fenyegetéssel szemben? Interjúnk Endo Ken professzorral!
Stephen R. Nagy az amerikai elnökválasztás Ázsiára gyakorolt hatásáról, a kínai-japán kapcsolatokról és a Tajvan-dilemmáról.
Rutinosan menekül a Tisza-vezér.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
