Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a japán lakosságot a fukusimai atomerőmű 2011 márciusában történt balesete következtében – olvasható az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) beszámolójában, amelyet a katasztrófa tizedik évfordulójára tekintettel tettek közzé kedden Bécsben.

A jelentés szerint a nukleáris szerencsétlenség következtében fellépett radioaktív szennyezés nem növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát olyan mértékben, amely egyértelműen meghaladná a normális határétékeket.
Katasztrófa, de nem sugárkatasztrófa

A szakértők kitértek a jelentésben a fukusimai atomerőmű térségében az utóbbi évtizedben jelentős számban megfigyelt pajzsmirigy-rák esetekre gyermekeknél. Véleményük szerint mindez nem a sugárzásra, hanem a fokozott szűrővizsgálatokra vezethető vissza. Ezek olyan esetekre is fényt derítettek, amelyeket egyébként nem diagnosztizáltak volna.
„Katasztrófáról van szó, de nem egy sugárkatasztrófáról” – hangsúlyozta Anna Friedl sugárbiológus, aki Németországot képviseli az UNSCEAR-ban. Mint mondta, ellentétben az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomkatasztrófával,
Hozzáfűzte, hogy a lakosság emellett kevesebb sugárszennyezett élelmiszert vett magához.
A mentóket érte a legtöbb sugárzás
Az UNSCEAR ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jelentésben foglaltak még nem jelentik azt, hogy egyáltalán nincs kockázata rákos megbetegedéseknek a baleset következtében. A mintegy 170 fős mentőalakulatban, amely nagyon magas radioaktivitásnak volt kitéve, további két-három rákos megbetegedésre lehet számítani.
fukusimai katasztrófa volt az ukrajnai Csernobilban történt baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség.
2011. március 11-én egy 9-es erősségű földrengés rázta meg a japán Fukusima prefektúrát, és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a térségben található atomerőművet. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta a távol-keleti országban, a Fukusima-1 erőmű súlyos megrongálódása és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni.
Az atomerőmű balesete után a hatóságok lezárták a Fukusima-1 harminc kilométeres körzetét, és a távolabbi, a sugárzásnak kevésbé kitett területeken azonnal sugárzásmentesítésbe fogtak. A szakértők szerint stressz, szívproblémák és más betegségek is felléptek a kitelepítések következtében.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Hironori Asakawa