Az alkotmánybíróság előtt támadná meg a jogállamisági mechanizmust a lengyel igazságügyi miniszter

A lengyel alkotmánybíróság előtt – legfőbb ügyészi minőségében – támadná meg Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a brüsszeli jogállamisági mechanizmust. „Az előterjesztés célja, hogy megelőzze egy a szerződésekkel és a lengyel alkotmánnyal ellentétes uniós szabályozás alkalmazását. Lehetővé teszi ugyanis az Európai Bizottság számára, hogy – pénzügyi nyomásra, hatáskörök hiányában – avatkozzon be a lengyel hatóságok munkájába” – fogalmazott január eleji rádióinterjújában a politikus.

Erre Ziobronak közjogi felhatalmazása van: egy 1985-ös, máig hatályban lévő törvénymódosítás vonta össze az igazságügyi miniszteri pozíciót a legfőbb ügyészi hivatallal. A végrehajtó hatalmat a közvádló és a legfőbb törvényességi felügyeleti funkciót ötvöző megoldáshoz egyébként Európában több helyen is létezik hasonló. Olaszországban a legfőbb ügyész és az igazságügyi miniszter személye azonos, de Németországban például a szövetségi legfőbb ügyész felettese a szövetségi igazságügyi miniszter, vagyis egy kormánytag. 

Európán kívüli példaként az Amerikai Egyesült Államok és Kanadai is hozható, ahol a legfőbb ügyészi és igazságügyi miniszteri pozíciót ugyanaz a személy töltheti be. Mindegyik megoldás jogállami, a különbséget az adott közjogi rendszer sajátosságai okozzák.

Egyes vélemények szerint a tagállami jogrendszerek fölött áll

Ennek lehetőségeiről több elemzés is napvilágot látott. Ezek egyikében a szerző az uniós jog oldaláról egyértelműnek tekinti a jogi helyzetet: a 2020 decemberében hosszas politikai huzavonát követően elfogadott jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet 2021. január 1-jével hatályba lépett, s közvetlen hatállyal bír a tagállamokra vonatkozóan – vagyis az uniós tagállamok és az uniós csúcsintézmények – így az Európai Bizottság is – kötelesek alkalmazni azt.

Ráadásul – teszi hozzá a Verfassungsblog című, alkotmányjoggal foglalkozó portál szerzője – az Európai Bíróság egy korábbi ítéletében egyértelművé tette, hogy egy tagállam alkotmánybírósága egy uniós jogszabály érvényességét és alkotmányosságát nem vizsgálhatja: egy uniós jogszabály „érvényességét vagy hatályosságát nem áshatják alá olyan vádak, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy az illető jogszabály vagy bizonyos, a tagállami alkotmányban foglalt alapjogokkal, vagy pedig az adott tagállam alkotmányos rendszerével ellentétben állhat.” - áll az ítéletben, amelyben az Európai Bíróság hozzáteszi, hogy ilyen tartalmú kifogásokat csakis maga a testület (vagyis az Európai Unió Bírósága) vizsgálhat az uniós szerződések, illetőleg az Európai Unió Alapjogi Chartájának vonatkozásában.

A Verfassungsblog szerzője szerint tehát az uniós jog oldaláról a kérdés tisztázottnak tekinthető. A tagállami jogrendszerek – ez esetben tehát Lengyelország – oldaláról szemlélve ugyanezt árnyaltabb a kép. Konkrét esetben ugyanis a legfőbb ügyésznek, vagyis Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszternek lehetősége van arra, hogy egy a lengyel parlament által alkotott jogszabály vagy egy nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálatát kérje az alkotmánybíróságtól. Itt szükséges megjegyezni, hogy egy uniós rendelet nem tekinthető sem parlament által alkotott jogszabálynak, sem pedig (szigorú értelemben vett) nemzetközi szerződésnek.

A lengyel alkotmánybíróság az Alkotmány egységét már korábban is védelmébe vette

Ennek ellenére a lengyel alkotmánybíróság korábban már vizsgálta azt, hogy egy uniós rendelet mennyiben áll összhangban a lengyel alkotmánnyal – igaz, ebben a korábbi ügyben alkotmányjogi panasz címén érkezett beadvány a taláros testülethez. Ennek az eljárásnak a jellegzetességét Lengyelországban az adja, hogy nemcsak a parlament által alkotott jogszabály vizsgálható felül, hanem megkötések nélkül azok a jogszabályok, amelyek a társadalom széles körét érintik.

Megjegyzésképpen: Magyarországon alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. Kivételesen azonban akkor is lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha az indítványozót az ügyében bírói döntés nélkül, közvetlenül hatályosuló jogszabály miatt érte jogsérelem.

A korábbi ügy kimenetele általánosságban nem érintette az uniós rendelet érvényét, azt a tagállamok továbbra is kötelesek alkalmazni; ha nem így tesznek, akkor ellenük az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat meg. Ugyanakkor

A fentiekből a Verfassungsblog szerzője azt a következtetést vonja le, hogy az uniós jogalkalmazók még a lengyel alkotmánybíróság korábbi döntése ellenére is kötelesek végrehajtatni Lengyelországgal a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet, akár az uniós szerződésekből fakadó szankciók ellenére is.

A német alkotmánybíróság 2020-ban szintén pedzegette az uniós jog alkotmánybírósági felülvizsgálhatóságát

A tagállamok szuverenitása és az uniós jog abszolút elsőbbsége közötti dilemmáról a Precedens is írt korábban a 2020-as év európai jogéletének egyik legnagyobb súlyú és egyúttal legnagyobb port kavart döntése kapcsán. Ekkor a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bank (EKB) állampapír-vásárlási programjával összefüggésben hozott döntést.

E valós dilemma lényegét az a felvetés adja, hogy ellenőrizhető-e az EU hatáskörgyakorlása. Ahogy arra szerzőnk is rámutatott, ez a kérdés „azért rendkívül jelentős, mert az uniós hatásköröknek az alapító szerződésekben rögzített megfogalmazása sok esetben homályos és annak pontos határvonalai csak utólag a hatáskörök gyakorlásának folyamatában kristályosodik ki.” S

Szerzőnk cikkét Blutman László Red Signal from Karlsruhe: Towards a New Equilibrium or New Level of Conflict? című tanulmánya kapcsán írta, amelynek végkövetkeztetése, hogy „az uniós jog – kivételes és korlátozott – alkotmányossági felülvizsgálata szükséges az integráció sodrása és a tagállamok szuverenitása közötti egyensúly megóvásához.” A tagállami felülvizsgálat ugyanis „fontos záloga” a többszintű európai együttműködésnek.

Dobozi Gergely