Az Európai Tanács legutóbbi ülésén nemcsak a magyar és a lengyel politikai érdekek érvényesültek a jogállamisági mechanizmus kapcsán, a nemzetek Európája koncepció is megerősítést kapott. Az ügy azonban nincs lezárva: hamar kiderülhet, hogy az Európai Unió Bírósága mennyire független a politikai befolyástól.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Tévedett Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője, amikor azt üzente Boris Johnson brit miniszterelnöknek a brexittárgyalások kapcsán, hogy a „mai világban nincs olyan, hogy állami szuverenitás”. December elején ugyanis az Európai Tanácsban részt vevő tagállami vezetők történelmi megállapodást kötöttek a költségvetésre és az ahhoz kapcsolódó finanszírozási mechanizmusra vonatkozóan. A mostani büdzsé különleges jelentőségét nem csak a fő számai adják: az elfogadás körülményeit jelentősen bonyolította, hogy az Európai Parlament politikai javaslatára a költségvetésről és a hitelfelvételről szóló rendelethez egy harmadik is kapcsolódik, amely a költségvetés védelmét hivatott elősegíteni. Ez utóbbi jogállamisági mechanizmusként terjedt el a köztudatban.
Mivel a tagállamok tárgyalóasztalán e három témakör politikai szempontból egységet képező csomagként szerepelt, az EU közéleti vitáit alapvetően határozta meg, hogy a jogállamisági mechanizmus feltételrendszere hogyan és milyen terjedelemben képes befolyásolni a tagállamok szuverenitását. Bebizonyosodott, hogy politikailag és jogilag is rendkívüli módon. Politikai szempontból azért, mert a közbeszédben a mechanizmus úgy terjedt el, hogy szinte kizárólagos célja a magyar és a lengyel kormány megrendszabályozása – ez pedig jórészt annak a hangulatkeltésnek tulajdonítható, amelyhez mind a nemzetközi sajtóorgánumok, mind a mértékadó progresszív tagállami szerkesztőségek lelkesen asszisztáltak. Ezt súlyosbítja, hogy az értelmezést a mechanizmust alkalmazni rendelt Európai Bizottság prominens politikusai is átvették: „Ott van például a jól ismert […] 7. cikkely szerinti eljárás, amelyet a tanács indított két tagállam, Magyarország és Lengyelország ellen. […] Hogy az EU jogállamisági keretrendszerét még harapósabbá tehessük, 2018-ban […] olyan mechanizmusra tettem javaslatot, amely az EU költségvetését a jogállamiság tiszteletéhez köti” – hangzott el Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnökének 2020. július 8-ai beszédében. Jourová későbbi nyilatkozataival sem győzött meg senkit arról, hogy a testületet a jogalkalmazás során ne politikai szándékok vezérelnék, különösen hazánkkal és Lengyelországgal szemben.
A bizottság alelnökének szavai kétségkívül harapós, ugyanakkor cseppet sem jogállami attitűdöt tükröznek”
A tervezet jogi szempontból aggályos volt, mivel számos olyan gumiszabályt tartalmazott, amely lehetővé tette volna a bizottság számára, hogy a jogállamiságot akár szűken, akár a lehető legtágabban értelmezze. Nem tett jót a kiszámíthatóságnak az sem, hogy az EB a kötelező érvényű uniós joganyag mellett nagymértékben támaszkodhatott volna az uniós szervezetek és háttérintézmények által az utóbbi évek során közzétett puha jogi dokumentumok tartalmára is.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Újabb és újabb hatásköröket vonnának el a tagoktól, különösen a kisebb államoktól.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Újabb Tisza párti jelölt kapcsán vált világossá: megválasztása esetén migrációpárti politikus lesz.
Listavezetőjük szerint a miniszterelnök személye garancia az illegális bevándorlás megállítására.
Dávid Dóra több szálon köthető Soros György által pénzelt szervezetekhez.
A háború befejezésén is múlik, hogy mikor tudunk magasabb fokozatba kapcsolni.
