A hatóságok napok óta figyelmeztettek a várható nehézségekre, így kevesen keltek útra, és elmaradt a közlekedési káosz, amelytől tartottak. Azonban így is több száz baleset történt, pedig a koronavírus-járvány lassítására bevezetett korlátozások miatt eleve gyér a forgalom. A balesetek többsége nem súlyos és nem járt személyi sérüléssel, rendszerint a havas, jeges útról kicsúszott vagy az úttesten keresztbe állt autókat, kamionokat kellett menteni.
A helyenként havazással és rendkívüli erejű hófúvással, máshol heves jégeső formájában érkezett kiadós csapadék
annak tulajdonítható, hogy betört Németország fölé egy sarkvidéki eredetű viharfront, amely az ország középső részén találkozott egy délről áramló fronttal. A két front találkozásánál északról mínusz 12 Celsius-fokos, délről plusz 12 Celsius-fokos hőmérsékletű légtömegek csapódtak egymáshoz, és mivel a Franciaország déli részéről elindult front nemcsak meleg, hanem nagyon nedves levegőt szállított, az ütközőzónában rövid idő alatt jelentős mennyiségű hó, a térség déli peremén pedig a felszínre érkezve azonnal jéggé dermedő eső hullott.
A régió egy nagyjából 130 kilométer széles, a holland határtól a cseh határig húzódó szalagot képez. Felső, északi részét alig néhány óra alatt sokhelyütt 20-30 centiméter vastagságú hóréteg borította be. Alsó, déli részén jégpáncél keletkezett a legtöbb felületen, ami nemcsak csúszásveszélyt okozott, hanem leszakadással fenyegető súlyt helyezett a többi között elektromos távvezetékekre és fák ágaira.
Az utak számos településen nehezen járhatók, sok helyen az egy métert is meghaladó magasságú hótorlaszokat emelt az erős szél.