A felfedezés által az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen.
Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve – közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem. A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást. Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv településről van szó – írja a brünni egyetem.
Kr. u. 600-as évek körüli lehet a csont
„A rúnaírásos jelekkel teleírt csontot, amelyet 2017-ben találtuk, egy cseh, osztrák, svájci és ausztrál szakemberektből álló nemzetközi tudóscsoport tüzetesen megvizsgálta ,és egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy ez a szlávoknál talált legrégibb írás emlék. Ez nemcsak a csehországi, hanem az egész európai régészet számára is rendkívüli siker” – jelentette ki Jirí Machácek, a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Kara keretén belül működő Régészeti és Muzeológiai Intézet vezetője.
A tudósok a csont korát genetikai és szénizotópos módszerekkel állapították meg, amelyet később más módszerekkel lefolytatott vizsgálatok is megerősítettek. „Ezek a nagyon érzékeny elemzések kimutatták, hogy egy helyi szarvasmarha bordacsontjáról van szó, amely i.sz. 600 körül élt ezeken a területeken” – mondta újságíróknak Zuzana Hofmannová, a svájci Freiburgi Egyetem archaikus DNA-val foglalkozó kutatója.
A csonton található jeleket Robert Nedoma, a bécsi egyetem ógermán nyelvekre szakosodott kutatója azonosította. Szerinte régebbi, úgynevezett futhark írásról van szó. Ezt az írásmódot az i.sz. 2-7. században a Közép-Európában élő germán népek használták. A régi futhark írás 24 jelből áll, amelynek utolsó hét jele található a csonton. Tudósok azt feltételezik, hogy eredetileg az egész futhark ábécé lehetett felvésve a bordacsontra. Nem kizárt, hogy ez a csont a maga korában oktatási segédeszköz volt.
Egy korábban elfogadott nézetet kérdőjelezhet meg a felfedezés
A szlávok lakta területeken eddig a glagolitát tartották a legrégibb írásbeli emléknek. A glagolitát a 9. században Konstantin és Metód szerzetesek Bizáncból hozták a Nagy-Morva Birodalom területére. Az új dél-morvaországi régészeti lelet azt mutatja, hogy a szlávok már a glagolita előtt kapcsolatba kerültek az írásbeliséggel, a germán rúnákkal, amit például számoláskor vagy jóslásokkor használhattak.
A lelet ugyanakkor megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, mely szerint a szláv és a germán törzsek között jelentős kulturális különbségek voltak, a törzsek nem érintkeztek egymással. Az ógermán futhark jelekkel teleírt csont azt is bizonyítja, hogy a germánok és a szlovák között voltak bizonyos kapcsolatok.
Dél-Morvaországban talált futhark írásos csontot a tervek szerint egy brnói múzeumban fogják kiállítani.
(MTI)
Kép forrása: Pixabay
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Már az is kiderült, mire szánják az eszközöket.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
A III. kerület alpolgármestere a minap mondott le.
Kína azonban olyat tett, amit minden értelemben el kell ismerni.
