Örményország az oroszokhoz fordul Hegyi-Karabah kapcsán

„Mindig is napirenden volt az örmény területen található orosz katonai bázis kiszélesítése, illetve megerősítése” – hangsúlyozta Arutjunján a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában. A Gjumriban található, 1995-ben létrehozott támaszponton jelenleg mintegy 3000 orosz katona szolgál.    

amely Azerbajdzsán és az azeri exklávé, Nahicseván között található. Arutjunján azt mondta, annak nem látja értelmét, hogy hivatalosan megnyissanak egy második orosz bázist. Ugyanakkor közölte, hogy Moszkva és Jereván fontolgatja egy orosz katonai egység áthelyezését a meglévő támaszpontról Örményország keleti felébe az azeri határ közelébe.    

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azerik között.

Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok a november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodással értek véget. Ennek értelmében Moszkva mintegy kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Az azeri hadsereg a megállapodás szerint megtarthatja az enklávé déli részén visszafoglalt területeket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít folyosót Hegyi-Karabah felé. Több mint háromszáz település – köztük több város – és számos magaslat került az azeri hadsereg ellenőrzése alá, a katonai sikerek pedig rákényszerítették Örményországot arra, hogy visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/PHOTOLURE/Sztyepan Poghoszjan