Mutatjuk a világ legősibb nagyüzemi sörfőzdéjét – ötezer éves
2021. február 14. 12:35
Az egyiptomi sivatagban feltárt sörgyár egyszerre 22 400 liter sört állíthatott elő.
2021. február 14. 12:35
p
17
0
18
Mentés
A világ legrégibb, több mint 5000 éves ipari méretű sörfőzdéjét találhatták meg Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen – jelentették be szombaton az egyiptomi hatóságok. Az ősi temetkezési helyen amerikai és egyiptomi régészek által feltárt sörgyár egyszerre 22 400 liter sört állíthatott elő a királysírokban végzett kegyeleti rítusok számára. A sör népszerű ital volt a régi Egyiptomban, és előszeretettel használták rituális célokra a királyi temetkezések alkalmával. Brit régészek már a 20. század elején a nagyüzemi sörfőzde létezésére utaló nyomokat fedeztek fel Abüdoszban, az egyik legjelentősebb egyiptomi régészeti lelőhelyen, de ők nem tudták megállapítani, hol lehet. A sörgyárat végül egy amerikai-egyiptomi közös expedíció találta meg Matthew Adams, a New York-i Egyetem Szépművészeti Intézetének kutatója és Deborah Vischak, a Princeton Egyetem ősi egyiptomi művészettel és régészettel foglalkozó professzora vezetésével.
Mosztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti főhatóság főtitkára szerint az abüdoszi sörgyár Narmer király, a korai dinasztikus kori I. dinasztia (i.e. 3150-2613) első uralkodója, a Felső- és Alsó-Egyiptomot több mint 5000 éve egyesítő fáraó idejéből származhat. A Kairótól 450 kilométerre délre, a Nílustól nyugatra fekvő sivatagban feltárt sörgyárban nyolc 20 méter hosszú és 2,5 méter széles „termelőegységet” tártak fel, ezek mindegyikében – két-két sorban – 40 nagyméretű cseréptartályt, amelyek gabonakeverék és víz felhevítésére, a sör előállítására szolgáltak. Matthew Adams szerint az abüdoszi sörgyárat azért építhették ebben a térségben, hogy sörrel lássák el az egyiptomi fáraók temetkezési kamráin belül tartott királyi szertartásokat. Régészek bizonyítékot találtak arra, hogy a régi egyiptomiak sört használtak áldozati rítusoknál – mondta.
Hunyadiék idején Európa gyengébb volt az iszlám birodalomnál, mégis szembe tudott szállni vele; ha a mai, sokkal erősebb Nyugat képtelen erre, magára vessen – vallja Raymond Ibrahim.
Fazekas Ludas Matyijának az első verziója egy akkád ékírásos táblán maradt fenn, a "nippuri szegény ember" története, aki az utolsó kecskéjéből lakomát akar rendezni, és mivel sörre nincs pénze, meghívja a városi elöljárót, aki ahelyett, hogy elmenne a lakomára (és vinne sört), elveszi a szegény ember kecskéjét és megvereti, mire a szegény ember megígéri, hogy háromszor veri ezt rajta vissza. A veréstörténetekből kettő meg is egyezik a Ludas Matyi verziójával, csak az első különbözik, mert az az eredetiben annyira bonyolult volt, hogy idők során lekophatott, amikor a sztori vándormesévé vált.
A lényeg most az, hogy a sztoriban a konfliktus a sör körül robban ki.
Arra pedig kíváncsi lennék, hogy a pusztába kivonuló héberek mennyire hiányolhatták a sört (szerintem nagyon), de a Biblia erről nem beszél, csak arról, hogy húsos fazekakról, uborkákról és fokhagymákról fantáziált a nép a pusztában, mert helyette csak mannát ehettek, amit azért neveztek el mannának, mert "mi ez mán". Hja, amúgy arról is hallgat a sztori, hogy ebből megpróbáltak-e sört főzni :) (Szerintem biztosan, már persze, ha elfogadom, hogy ez egy ténylegesen megtörtént sztori).