Több mint 100 nemzetközi emberi jogi szervezet világszintű fegyverembargót sürget Mianmarral szemben, válaszul a hó eleji katonai hatalomátvételre és az ország választott vezetőinek őrizetbe vételére – derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott levélből.
A nyílt levél aláírói az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a világszervezet tagállamait szólították fel arra, hogy vezessenek be fegyverembargót.
„Bármilyen katonai vonatkozású felszerelés eladása vagy átruházása eszközként szolgálhat a mianmari emberek további elnyomásához, megsértve a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket” – fogalmaztak a levélben. „A BT az elmúlt évtizedek alatt nem lépett fel megfelelően a mianmari biztonsági erők által elkövetett bűncselekményekkel szemben, ezzel pedig felbátorította a hadsereget, amely továbbra is visszaéléseket követhet el anélkül, hogy komoly következményektől kellene tartania. A jelenlegi válság irányváltást követel” – vélekedtek az aláíró szervezetek, köztük a Human Rights Watch, a Global Witness és az Intézet az Ázsiai Demokráciáért.
A délkelet-ázsiai országban november 8-án választásokat tartottak, amelyeken Aung Szan Szú Kjínek, Mianmar de facto vezetőjének pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, miközben a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, majd február 1-jén erőszakkal átvette a hatalmat, és őrizetbe vett több politikai vezetőt, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjint elnököt is. A puccs nyomán országszerte tüntetések robbantak ki, amelyeket a junta mind ez idáig erőszakkal sem tudott elfojtani.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/TheinZaw
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a kérdés az, kivel kezdik.
Mindkét országban szigorítottak.
