A nyílt levél aláírói az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a világszervezet tagállamait szólították fel arra, hogy vezessenek be fegyverembargót.
„Bármilyen katonai vonatkozású felszerelés eladása vagy átruházása eszközként szolgálhat a mianmari emberek további elnyomásához, megsértve a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket” – fogalmaztak a levélben. „A BT az elmúlt évtizedek alatt nem lépett fel megfelelően a mianmari biztonsági erők által elkövetett bűncselekményekkel szemben, ezzel pedig felbátorította a hadsereget, amely továbbra is visszaéléseket követhet el anélkül, hogy komoly következményektől kellene tartania. A jelenlegi válság irányváltást követel” – vélekedtek az aláíró szervezetek, köztük a Human Rights Watch, a Global Witness és az Intézet az Ázsiai Demokráciáért.
A délkelet-ázsiai országban november 8-án választásokat tartottak, amelyeken Aung Szan Szú Kjínek, Mianmar de facto vezetőjének pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, miközben a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, majd február 1-jén erőszakkal átvette a hatalmat, és őrizetbe vett több politikai vezetőt, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjint elnököt is. A puccs nyomán országszerte tüntetések robbantak ki, amelyeket a junta mind ez idáig erőszakkal sem tudott elfojtani.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/TheinZaw